Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)
300 Nemzetközi hálózatok hanyatlásának évétől) már az egyharmados hányadot súrolta. Abszolút értékben azonban maga is lassú csökkenést mutatott. Ez természetesen nem az Angliával való üzleti összeköttetéseket jelzi, arra azonban elegendő, hogy hatástalanítsa azt a dualizmuskori zsumalista vélekedést, miszerint „az Angol-Magyar Banknak annyi volt a köze Angliához, mint a dalai lámának az anglikán egyházhoz”.88 Az 1872-ig font sterlingben befizetett alaptőke, az 1871 elejétől működő londoni telep, a nem elhanyagolható külföldi váltóforgalom, az európai szindikátusokban való részvétel mind annak a jele, hogy a bank lehetőségei szerint betagozódott a korszak nemzetközi kapcsolatrendszerébe. Ezáltal azonban még nem lehetett valóban „nemzetközi bankká”, többek között azért, mert Bécs szupremáciája alól nem tudta magát emancipálni, amit nemcsak azzal támasztunk alá, hogy nem mertek önálló bécsi fiók alapításával próbálkozni. Egy 1868-as metszetben arra is lehetőség nyílik, hogy a bank Osztrák-Magyar Monarchián belüli váltóforgalmának megoszlását is lokalizáljuk. A váltóforgalom 1868-ban (frt) 7. táblázat Összforgalom Készlet (december 31.) Pestre 9 196 342 1 246 002 Bécsre 12 261 167 326 918 Triesztbe 317 788 51 722 Vidékre 177 006 38 371 Egyértelműnek tűnik, hogy a készlet megoszlását nem vehetjük irányadónak, a forgalom alapján pedig Bécs fölénye stabilnak látszik, és nincs okunk arra, hogy ebben érdemi eltolódást feltételezzünk a következő években. (A váltók után befolyt kamatösszegek megoszlása legalábbis 1872-ig konstans maradt.) A váltóforgalom egészének megtorpanása, illetve hanyatlása nyilván nem pusztán a porosz-francia háború miatti tőzsdezavarokkal állt összefüggésben, hanem azzal is, hogy épp a londoni telep megnyitásának évétől hanyatlásnak indult a magyar agrárkivitel is. 1873-ban pedig már több gabonát hoztunk be, mint amennyit exportáltunk. Az Angol-Magyar Banknak tehát a Monarchia ciszlajtán területein, a magyar kivitelnek pedig a birodalmon kívüli világkereskedelemben csak statisztaszerep jutott. 88 Fodor Oszkár: Pesti bankbukások. Az angol-magyar bank. A Pénzvilág, 1912. szeptember 14. 770.
