Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)
A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank (1868-1879) 293 két, „a mely szerint éppen a válság tartama alatt, a midőn hitel egyáltalán nem létezett, ... hitelüket felemelé és ez által képessé lettek forgalmukba mindig nagyobb és újabb tőkéket juttatni”.58 A nagykanizsaiak 1871-es közgyűlésén viszont felolvasták az Angol-Magyar Bank február 25-én kelt levelét, „melyben ez kijelenti, miután a birtokában volt Nagykanizsai kereskedelmi és iparbank részvényeit egyes egyig elárusította, tehát ... abeli jogáról, miszerint: két igazgatótanácsost nevezhet ki, egyszer mindenkorra” lemond. Egyúttal az is kiderült, hogy valóban volt kinevezve két igazgató (Schosberger Zsigmond és Stein József) „de tényleg nem működtek”.59 Legélesebben a debreceniek fogalmaztak, amikor 1872-ben töröltek az alapszabályukból minden az Angol-Magyar Bankra vonatkozó utalást. Indoklásul azt hozták fel, hogy „az egybeköttetés intézetünknek semmi előnyt nem nyújt, sőt azt szabad működésében másfelé korlátozza”, és „... maga a címzett Angol-Magyar Bank ez alapszabá- lyilag tervezett szerves egybeköttetést megszakasztotta, sőt tényleg életbe sem léptette, a mennyiben azon alapszabályi jogával, hogy az igazgató választmányban folytonosan két tanácsost tarthat, soha nem élt, sőt a megkívánható cautiot is le nem tette.”60 1873 után aztán mindenütt törlik az alapítóra vonatkozó utalásokat az alapszabályokból. Az Angol-Magyar Banknak így is a nyakán maradt jó egynéhány vidéki bankrészvény, főleg a későbbi alapítások közül (Fiume, Besztercebánya, Szeged). Ezektől csak 1876 folyamán sikerült megszabadulnia, sőt, „azoknak 1875. dec. 31-i mérleg szerinti értékmegállapításával szemben még csekély nyereséget” is sikerült elérni, nyilván a közben végbement árfolyamemelkedések miatt.61 Az 1871-es és 72-es konjunktúra-időszakban az Angol-Osztrák Bankkal együttműködve nemzetközi bankintézetek létrehívásában is közreműködött (Angol-Német Bank, Német-Osztrák Bank), amelyek azonban nem bizonyultak életképesnek a válság után. Az Angol-Magyar Bank működésének legfőbb területe a közlekedési hálózat építése, fejlesztése volt, ami mellesleg szorosan összefonódott a fentebb tárgyalt bankhálózattal. A Borsod-Miskolci hitelbank igazgatósága nyíltan vallotta, hogy „miként a vasutak mentében ... gyakran közlekedési empóriumok teremnek, úgy a ... bank is csak mint előhírnöke tekintendő azon forgalomnak, melynek alapját - mint nagyszerű vasúti csomópont - városunk már... bírja.”62 Szinte minden évben megjelent egy-egy nagyobb tétel az értékpapírtárcában. 1868-ban és 1869-ben a Déli vaspálya bonjai, illetve elsőbbségi kötvényei vitték a prímet, 1870-ben - amikor mélypontra esett a köz58 MÓL FIK K 168 125. cs. 23-1875-5185. A bajai kereskedelmi és iparbank közgyűlése, 1870. Február 20. 59 Uo. 89. cs. 23-1874-10 482. Nagykanizsai kereskedelmi és iparbank közgyűlése, 1871. március 19. 60 Uo. 46. cs. 23-1872-3429. A Debreceni ipar és kereskedelmi bank 1872. március 3-i közgyűlése. 61 Cg 1876V1905. Az A-MB 1877. május 17-i közgyűlése. 62 MÓL FIK K 168 126. cs. 23-1875-6943. A Borsod-Miskolci hitelbank közgyűlése 1871. március 12.
