Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)
292 Nemzetközi hálózatok Ezek a vidéki hitelintézetek nem minden esetben vadonatúj intézmények voltak: a nagykanizsait például egy takarékpénztár újjászervezése után gründolták. Viszont mindenütt a helyi erők nagyfokú koncentrációjával párosult: Nagyváradon például 1500 részvényből 500-at bocsátottak az Angol-Magyar Bank rendelkezésére.51 Zágrábban a 300 000 frt-ra tervezett alaptőkéből „az alapítók 100 000 frt-ot vállaltak el, az Angol—Magyar Bank 50 000-et, a többi 150 000 frt-ot nyilvános aláírás alá bocsátották”.52 Újvidéken a részvényesek „városunk legelőkelőbb lakosai, s kereskedő czégek, azonkívül kiválóbb zombori, kulai s palánkai kereskedők ... végre az angol-magyar bank is 100 drb részvényben részesült” (a 2000 drb-ból).53 A részesedés fejében azután az alapító banknak még az alapszabályokban is biztosítottak jogokat (2 igazgatói állás kijelölését például), amelyeket azonban csak meghatározott számú részvény birtokában gyakorolhatott. Miskolcon arról is tudomásunk van, hogy „az alapításkor a két intézet között létrejött üzleti egyezség 3 évre köttetett.”54 (Kiemelés - K. Gy.) Az Angol-Magyar Bank, mint „kibocsátó intézet” távolról sem gondolt arra, hogy a vidéki részvényeket örökké a tárcájában tartsa. Már az első közgyűlésen azt emelte ki az igazgatói jelentés, hogy a vidéki bankok alapítása „már dús kamatokat” hoz, valamint „tág üzletkört és kiterjedt állandó összeköttetést biztosít”.55 Az 1869-es értékpapírrestrikció idején a „vidéki bankrészvények tetemes részén túladtak”, ami lehetővé tette, hogy „vidéki bankoknak, a legtöbb budapesti malomintézetnek és számos egyéb iparvállalatnak ... váltóelfogadási hitelt engedélyezzenek”.56 Az 1871-es eladások is főleg ezeket az értékpapírokat érintették, csakhogy most már diplomatikusabban fogalmaztak: „... az annak idején ezen alapításoknál kitűzött céljainkat elérve látjuk az által, hogy mindannyi vidéki bank kielégítő állapotnak örvend ... és hogy az összeköttetésekből folyó előnyök mindkét oldalra nézve mind nagyobbaknak bizonyulnak. Ezen körülmények közepette a birtokunkban volt ezen részvények egy részét haszonnal értékesítettük.”57 A „kölcsönös előnyökről” azonban a vidéki bankok egy részének már ekkor, 1873 után pedig szinte valamennyinek más volt a véleménye. A tárgyilagosság azt kívánja, hogy megállapítsuk, hogy 1873 után csak a temesvári és a szegedi alapítás került csőd, illetve felszámolás alá, a többiek valóban életképesnek bizonyultak. Az 1869-es válság idején még a hála hangja dominált: a bajaiak „azon elbánásért” fejezték ki elismerésü51 MÓL FIK K 168 46. cs. 23-1872-3112 A Bihar megyei kereskedelmi és terményhitelbank alapszabály módosítási kérvénye (1868. május 1.). 52 MÁÉ 1868. július 27. 239. 53 MÓL FIK K 168. 130. cs. 23-1875-24 499 Újvidék sz. kir. város tanácsa az alapszabályok jóváhagyása végett (1868. március 19.) . 54 Uo. 126. cs. 23-1875-6943. A Borsod-miskolci hitelbank 1874. március 8-án tartott közgyűlése. 55 Uo. 129. cs. 23-1875-12 246. Az A-MB 1869. május 20-i közgyűlése. 56 Uo. Az A-MB 1870. május 30-i közgyűlése. 57 Cg 1876Ú905. 1872. április 22-i közgyűlés.
