Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)

A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank (1868-1879) 291 4. táblázat Az értékpapírtárca fajtánkénti megoszlása (1868-1872) ezer frt % Bankrészvények 2108,9 24,9 Közlekedési elsőbbségek, bonok 2762,3 32,7 Iparvállalati részvények 876,2 10,4 Állampapírok 2123,2 25,1 Záloglevelek 584,1 6,9 Összesen 8454,7 100,0 A tárcában levő értékek megoszlása világosan mutatja, hogy a bank elsődleges fel­adatának a közlekedési hálózat kiépítését, hitelintézetek alapítását és az államkölcsö- nöket tartotta. Egyik legsajátosabb célkitűzésként már az alapításkor „vidéki bankok egész háló­zatát” tervezték. „Azon, hogy a hatalmas lendületet nyert vállalkozási szellem minde­nekelőtt a pesti piacot foglalta volt el, és a vidéket egyelőre elhanyagolta, nincs miért csudálkoznunk. Hisz Pest Magyarország gazdasági életének természetszerű központját képezi. Ha azonban azt akarjuk, hogy e központ és az innen szétágazó sugarak végpont­jai közt kölcsönös termékenyítő hatás jöjjön létre, e végpontokon is kell, hogy a bank­ügyét szervezzük, és azt a központtal összeköttetésbe hozzuk.50 (Kiemelés - K. Gy.) A terv minden jel szerint az illetékes minisztériumok jóváhagyását bírta. Ezt támasztja alá a bankalapítások térszerkezete, amelyben tudatosan a legjelentősebb kereskedelmi gócpontokat választották ki székhelynek, s az összekötő sugarakról sem nehéz a ma­gyarországi vasútvonalakra asszociálnunk. A hálózat alkotóelemei a következő váro­sok: Aradi kereskedelmi és iparbank, Bácsi első kereskedelmi és iparbank (Újvidék), Bajai kereskedelmi iparbank, Bihari kereskedelmi ipar- és terményhitelbank (Nagyvá­rad), Debreceni ipar- és kereskedelmi bank, Győri kereskedelmi és iparbank, Horvát leszámítolóbank (Zágráb, fiók Sziszeken), Nagykanizsai kereskedelmi és iparbank, Szepesi kereskedelmi és iparbank (Lőcse), Temesvári kereskedelmi és jelzálogbank. Szintén az Angol-Magyar Bank közreműködésével jöttek létre az alapítási láz idején: a Borsod-miskolczi hitelbank, a Fiumei bank, az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank (Marosvásárhely), a Besztercebányai bankegylet és a Szegedi forgalmi bank. 50 MÓL FIK K 168 129. cs. 23-1875-12 246. Az A-MB 1869. május 20-i közgyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents