Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)

A BRIT TŐKEPIAC ÉS MAGYARORSZÁG: AZ ANGOL-MAGYAR BANK ( 1868-1879)

1867. július 23-i keltezéssel egy liberális brit parlamenti képviselő, Sommerset Archibald Beaumont és gróf Széchenyi István idősebb fia, Béla folyamodványt nyújtott be a magyar pénzügyminiszterhez egy Budapesten létesítendő „angol-magyar bank” felállítása ügyében. Előterjesztésükben utaltak azon fontosságra, „melyet Magyarország mind földirati fekvése, mind pedig termelő ereje és képessége által úgy a belföldi ipar és gazdászat, valamint a külkereskedelem terén elfoglalni hivatva van”, másfelől „a külföldi tőkéknek több oldalról kívánkozó résztvevési kedvét” óhajtották felhasználni. „Mint a magyarországi földművelés, ipar és kereskedésnek legsikeresebb előmozdítására szolgáló eszközt” ajánlották az alapítandó vállalatot „a magas minisztérium pártfogásába”.1

Tanulmányunkban az angol-magyar bank példáján kívánjuk megvizsgálni, hogy a kiegyezést követő évtizedben a „külföldi tőke résztvevési kedve” milyen befolyást gyakorolt a honi gazdaság „előmozdítására”. Egy esettanulmány szintjén ehhez az szükséges, hogy szembesítsük a bankalapítók által megfogalmazott célkitűzéseket a banküzem gyakorlatával, s hogy felkutassuk a bank tőkéinek eredetét és azok felhasználását.

Az alapítók és az alaptőke

A Londonban 1868. február 6-án kibocsátott részvényaláírási felhívás már a tervezett bank mögött álló érdekcsoportokról is elárul valamit. A kormányzótanács „angol bizottmányában” öt név található: Sapieha Leo hercegé és Seidler Adolfé az Angol-Osztrák Bank osztrák, S. A. Beaumonté és F. Engelhardté az Angol-Osztrák Bank angol bizottságából és egy bizonyos S. Reuteré. A bécsi banktisztségeken túl L. Sapieha ( 1803— 1878) mint a galíciai diéta (valamint számos bank és vasúttársaság) elnöke is figyelmet érdemel, S. A. Beaumont pedig (1836-1921) két ízben is parlamenti képviselője volt Newcastle-on-Tyne egy-egy körzetének (1860-1865, illetve 1868-1874).2

A magyar direktorok névsora a következő: gr. Széchenyi Béla mellett Éber Fer- dinánd (1825-1885) hírlapíró és parlamenti képviselő, a Times külföldi levelezője, a Deák-párt tagja; Fest Imre (1817-1883) Deák-párti országgyűlési képviselő, a Földműves-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára (1867-1873); Hajós József

1 PN. 1867. július 25.

2 Wielka Encyklopedia Powszechna, 10. 1967. 355. ill. Alumni Cantabrigienses. 1940. II. 1.207.