Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Modernizációs paradigmák és a magyar bankrendszer kialakulása
274 Nemzetközi hálózatok a Hitelbanknak is maradtak a nyakán iparvállalatok: ebből alakultak meg - saját kezelésben — a Hitelbank egyesített gőzmalmai. További következtetésre adhat alapot, hogy az általunk vizsgált intézmények nemcsak európai modelleket követtek, hanem maguk is mintákat adtak. Az Angol-Magyar Bank például egy sor magyarországi kereskedelmi és hitelbank alapításában vett részt. A bankokból egész hálózat víziója kerekedett ki, amelynek egyes csomópontjai ráadásul jól összeköthetők volták a meglévő vagy épülő vasútvonalak mentén. Az Angol- Magyar Bank első közgyűlésének igazgatósági jelentése tömören összefoglalta a koncepciót: „Legelőször is arra törekedtünk, hogy a magyar szent korona területén alapított bankok egész hálózatát hozzuk létre. Azon, hogy a hatalmas lendületet nyert vállalkozási szellem mindenekelőtt a pesti piacot foglalta el, és a vidéket egyelőre elhanyagolta nincs miért csodálkoznunk. Hisz Pest Magyarország gazdasági életének természetszerű központját képezi. Ha azonban azt akarjuk, hogy e központ és az innen szétágazó sugarak végpontjai közt kölcsönös termékenyítő hatás jöjjön létre, e végpontokon is kell, hogy a bankügyét szervezzük és azt a központtal összeköttetésbe hozzuk. Ily szervezet mellett a vidéki forgalom hatalmas támaszt nyer a fővárosban, ez pedig új táperőt von magához.” A makrogazdasági cél mögül hamar előbukkannak a vállalati érdekek is: „De ezen vidéki bankok alapítása saját magunknak is hoz már dús kamatokat.”19 (Kiemelés - K. Gy.) A szerződéssel kapcsolódó bankok kezdetben maguk is igen lelkesen üdvözölték az Angol-Magyar Bank hálózatépítő kezdeményezését. Hamar kiderült azonban, hogy az „anyabank” mögött nem áll elegendő tőkeerő az egész szervezet működtetéséhez, illetve hogy értékpapírtárcájának könnyítésé érdekében rákényszerült a bankok részvényeinek értékesítésére. A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparbankot már 1871 februárjában arról értesítették, hogy „a birtokában volt részvényeket egyes egyig elárusította”, így alapszabályszerű jogáról, hogy két igazgatótanácsost kinevezzen, lemond.20 A Debreceni Ipar és Kereskedelmi Bank (elnöke 1872-es lemondásáig Tisza Kálmán volt) már 1872-ben megállapította, hogy „az összeköttetés intézetünknek semmi előnyt nem nyújt, sőt azt szabad működésünkben másfele korlátozza, mivel ... a címzett Angol Magyar Bank ez alapszabályilag tervezett szerves összeköttetést megszakasztotta, sőt tényleg életbe sem léptette...”21 A marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank első közgyűlésén viszont rendkívül elégedettnek tűnt a viszonnyal: „...az Angol-Magyar Bank részéről oly nagy mérvű segédkezést valánk szerencsések tapasztalhatni, miszerint bátran elmondhatjuk, hogy a lefolyt évi jelentékeny üzletforgalom eszközölhetéséhez ezen pénzintézet tetemesen járult.”22 Úgy látszik 19 MÓL FIK K 168 129. cs. 23 - 1875 - 12 246 (1869. május 20.) 20 MÓL FIK K 168 89. cs. 23 - 1874 - 10 482 (1871. március 19.) A visszamenőleges jelentésből kiderül, hogy a kinevezett igazgatók (Schosberger Zsigmond és Stein József) „ténylegesen nem működtek”. 21 MÓL FIK K 168 46. cs. 23 - 1872-3429 (1872. március 3.) 22 MÓL FIK K 168 90.cs. 23 - 1874 — 17 650 (1871. április 4.)
