Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Modernizációs paradigmák és a magyar bankrendszer kialakulása
Modernizációs paradigmák és a magyar bankrendszer kialakulása 275 mennél távolabb esett egy bank a központtól annál nagyobb jelentőséggel bírt számára a hálózati összeköttetés. A válság következtében azonban a még működő kapcsolatok is megszakadtak.23 A Franco-Magyar Bank igen korán nemzetközi terjeszkedésbe kezdett. Belgrádban a nevéhez fűződött a Prva Srpska Banka létrehozása, amely maga is a vasutak tervezett építésének köszönhette a létét. Talán nem tanulság nélküli, hogy amikor egy Herzl nevű közvetítő Belgrádban megjelent gróf Károlyi Ede levelével, hogy az új bank létrehozását előkészítse, Kállay Béni, az ottani magyar konzul részletesen ecsetelte neki a gründolás nehézségeit. Amint naplójában feljegyezte, érvelése így hangzott: „Elmondtam neki a nehézségeket, melyekkel itt küzdeni kell; az ország szegénységét, a bizalmatlanságot minden iránt a mi idegen; a nehézkességet, a járatlanságot az anyagi vállalatok körül, az önző haszonlesést stb. stb. Mindez nem riasztja el, s mert ismer néhány kereskedőt, reményű, hogy pár nap alatt megnyeri a comissiót. Nem hiszi, hogy miként én állítom ehhez a legjobb esetben is hónapok kellenek, különben ily jóhiszemben már mások is voltak, de hát nem ismerik az itteni viszonyokat és embereket.”24 Kállay, aki egyébként a vasúti concessiót illetően ellenérdekelt volt, pontosan foglalta össze az új intézmény meghonosítása körüli akadályokat. Az új bank egyébként 1869. június 17-én megtartotta alakuló közgyűlését Belgrádban, s valóban sikerült megnyerni a vállalkozáshoz az ottani szerb kereskedőket. Ha úgy tetszik, nem pár nap alatt, de sikerült legyűrni a kezdeti nehézségeket. Ez azonban nem változtat azon, hogy a tervezett vasutat végül nem ez a bank valósította meg, ugyanis 1873 után kénytelen volt felszámolni. Szerbia első bankja azonban mégsem csak a szerbiai, hanem a magyarországi, illetve monarchiabeli viszonyok miatt ment tönkre (a Franco-Österreichische Bank és a Franco-Magyar Bank is megszűnt). A crédit mobilier példáján áttekintve a bankrendszer „modernizációját” Bécstől Pesten át Marosvásárhelyig és Belgrádig a következőket szűrhetjük le: 1. Az innovatív pénzügyi intézmények - úgy tűnik - a 19. századi Európában átültethetek voltak egyik helyről a másikra, akár egy nemzetközi hálózat részeként, akár annak ellenreakciójaként helyi összefogásból, akár a kettő kombinációjaként történt a transzplantáció. 2. A tartós működtetés azonban már elképzelhetetlennek bizonyult kellő nemzetközi háttér és hazai beágyazottság nélkül. Az egyik vagy másik oldal hiánya élesen sokszor csak a krízisek idején bukkant a felszínre, ám a válságok éppúgy láncreakciósze- rüen terjedtek, mint ahogy sajátos okaik helyileg teljesen egyediek lehettek (1873-ban 23 MÓL FIK K 168 126. cs. 23 - 1875 - 6943 A Borsod-Miskolci Hitelbank formálisan csak 1874 végével mondta fel a szerződést, de azt ténylegesen 1873-ban megszűntnek állította. (1874. március 8.) 24 MOL P 344 c/d. 31. k. 1. Kállay Béni napló. (1869. március 5.) A Herzl nevű „ügynök” nyilvánvalóan nem más mint Jakob Herzl, a Franco-Magyar Bank áruosztályának - mellesleg zimonyi születésű - hamarosan kinevezett igazgatója, Theodor Herzl apja.
