Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Modernizációs paradigmák és a magyar bankrendszer kialakulása
Modernizációs paradigmák és a magyar bankrendszer kialakulása 269 pírokra, árukra) kölcsönt nyújtó intézmény Európa-szerte elterjedt. Eközben mindenütt alkalmazkodni kényszerült és igyekezett is a helyi viszonyokhoz. Sőt, a hasonló funkciókra létesült más intézeteket a már akklimatizált formához idomította. így jött létre a kontinentális univerzális bank típusa. A Habsburg Birodalomban az első crédit mobilier típusú intézet 1855-ben született meg: Österreichiche Creditanstalt fúr Handel und Gewerbe néven. A megalakulást éles harc előzte meg: eredetileg a Pereire testvérek akarták kiterjeszteni működésüket egy európai hálózat keretében Bécsre, s ebből a küzdelemből, mintegy a támadás reakciójaként a Rothschildok - másokkal szövetkezve - megalakították az Osztrák Hitelintézetet. Hogy a kormányzat végül a Rothschildokat részesítette előnyben - különös tekintettel az osztrák államkölcsönüzletekre -, annak gyakorlati okai voltak. Ahogy Anselm Rothschild írta nagybátyjának Párizsba: „Az intézménynek nemzeti jelleggel kell bírnia, a nemzeti kölcsönhöz hasonló mértékben.”6 A Pereire fivérek európai hálózati tervének kihívását tehát az internacionális Rothschild-házak egy „nemzeti” intézet alapításával hárították el. Az első év üzleti jelentéséből kitűnt, hogy a bank pontosan érzékelte a belföldi és külföldi tőke egymásrautaltságát: „Manches inländische Capital ward unzweckmässig verwendet, und ging verloren, oder es blieb latent und todt für industrielle Zwecke. Manche ausländische Capitalisten, obwohl geneigt ihr Geld in Österreich arbeiten zu lassen, wurden hievon abgehalten, einer genügenden und Vertrauen erweckenden Ansegnung hiezu entbehrten.”6 7 Bőséges irodalom szól arról, hogy miként is alkalmazkodott ez a pénzintézet - már alakulásától kezdve - a Monarchia klímájához. Mintául a francia és a darmstadti hasonló intézetek szolgáltak. Franciaország bécsi nagykövete éles szemmel vette észre az elváltozást az eredeti modellhez képest: a CA ugyanis eredeti alapszabálya szerint az ausztriai üzleteket kellett, hogy preferálja, valamint a birodalmi etatizmus légkörének megfelelően a kormányzótanácsban helyet kapott az államhatalom meghatalmazottja is.8 A CA fiókokkal hálózta be a Monarchia különféle tartományait és országait. Magyarországon és Erdélyben, Pesten és Brassóban alakított fi fiáiét. Az Ausztriában keletkező nemzetközi intézmények a hatvanas években (Anglo-Österreichische Bank, 1864, Franco-Österreichische Bank, 1869) már a CA-t tekinthették mintának. Az angol „foreign bank” eredetileg a letéti bankok modelljét követte, de a Monarchia esetében a londoni ház főnöke maga igényelte, hogy „a kormánynak azzal kéne támogatnia a bankalapítást, hogy üzleteket és pozíciót nyújt a számára”, és úgy vélte „sikeres elren6 GILLE, II. 1967. 239. 7 Geschäftsbericht CA für 1856. 1857. 3-4. 8 CAMERON, 1961. 148-157; GILLE, 1967. 237; MÄRZ, 1968. 55-56; FERGUSON, 1998. 597-600. A legújabb jubileumi összefoglaló nem sok újat tesz hozzá az alapítástörténethez. Bank Austria Creditanstalt, 2005.
