Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Nemzetközi hálózatok - Modernizációs paradigmák és a magyar bankrendszer kialakulása

270

Nemzetközi hálózatok

dezödés lehetne a bank helyi irányítása számára, ha olyan meglévő bankérdekeltségek olvadnának be az új intézetbe, mint Sina.”9 (A beolvadásra nem került sor.)

Magyarországon az első ilyen típusú pénzintézet létrehozására 1867-ben került sor. A sajtóban egyértelműen a „magyar crédit mobilier” születéséről cikkeztek.10 11 Mivel a CA komoly szerepet vállalt a bank alaptőkéjének jegyzésében, eleinte egyenesen „magyar creditanstaltként” emlegették. Valójában azonban a Hitelbank ötlete elsősorban bécsi - de magyarországi kereskedői eredetű - magánbankárok (Schey, Todesco, Wodianer) fejéből pattant ki, s csak a gründolás során merült fel a Rothschildok és a CA - korlátozott - bevonásának gondolata. A CA pesti fiókja ugyanis ekkor még javában működött, s az új bank alapításának hírére sem tervezték azonnali megszüntetését. 1867 és 1870 között tehát a CA párhuzamosan üzemeltette pesti fiókját és vállalt érdekeltséget a MÁH alapításában."

1868-ban az Anglo-Hungarian Bank, 1869-ben a Franco-Ungarische Bank megteremtése jelezte a nemzetközi versenytársak megjelenését a magyar piacon. Nem állíthatjuk, hogy az új intézményeket osztatlan lelkesedés fogadta. Már a második hitelbank hírére aggodalmaskodó hangok szólaltak meg: „Kétségtelenül kívánatos a külföldi tőkék hozzánk ömlése, mert az ország pénz-szegény, beruházásokra pedig nagy a szükség... A mitől azonban óvakodnunk kell az, hogy a külföldi tőke rohamosan hazánkba ne tóduljon, legalább ne úgy, hogy elhelyezni ne bírjuk, különben a legolcsóbb tőke is visszavonul, miután minden hitel feltétele, hogy a megtakarított tőke mindig új csatornákba foly. Egy életképes üzlet-eszme magában véve nem elegendő, ha újabb vállalatokat nem hoz életbe, vagy folyvást egynemű speculatiók tárgya. A tőke maga magát felemészti, ha több irányban nem értékesíttetik, vagy azt több oldalúlag nem hasznosítjuk. E fogékonyság nélkül a külföldi tőke minél szaporább, annál meddőbb.”12 (Kiemelés - K. Gy.) S a szkepszis, újabb tapasztalatok birtokában 1869-re csak növekedett: „Alakult Pesten e napokban valami frankó-magyar bank, mely hihetőleg az ifjoncz franko-osztrák banknak lesz egyik nagyreménységű fiókja. Az alakulás részleteiről nincs tudomásunk, mivel referensünknek - a tisztességes vállalatok szokásával ellentétben - a bemenet nem engedtetett meg. Figyelmeztetjük az alakuló társaságot, hogy az ilyen titkolódzó besurranás a vállalatra nézve nem lehet nagyon előnyös. A színfalak mögötti játék a közönségben - nem ok nélkül - bizalmatlanságot költ. Mi nem szeretnők, ha nálunk Magyarországban is meghonosulna a francia nevű créditek humbugja, mely Bécsben is már itt-ott befészkelte magát és napról napra több »igazgató tanácsosi botrányra« ad okot.”13 (Kiemelés - K. Gy.) S az éleződő versenyt a kormány9 WGBA. Letter Book. G. G. Glyn to Madame de Bury (Jan. 11. 1863)

10 „Magyar crédit-mobilier.” MÁÉ. 1867. június 23.201-202.

11 KÖVÉR, 2005. Lásd ebben a kötetben is.

12 „Hitelbank és ismét hitelbank.” PN, 1867. augusztus 1.

13 MÁÉ, 1869. február 28. 176. „Vegyesek”