Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Budapesti milliomosok a 19. század végén
262 Bankház- és bankárbiográfiák végrendeletében (amelyet 60 éves korában bekövetkezett halála után, 1895-ben bontottak fel) vagyonának két részét különböztette meg: a testvéreivel közösen bírt két céget, illetve magánvagyonát, amely értékpapírokban fekszik. A végrendelet mindenekelőtt az 1863-ban kötött házassági szerződésre hivatkozik, már csak azért is, mert általános örökösének „szeretett feleségét”, Judith Weiss-et (sic!) jelöli meg, aki mellesleg nem más, mint Weiss Berthold és Manfréd testvére. A gyermekeket (Eva, Theresa, Hermine, Heinrich, Ella és Flora) viszont köteles részre szorítja. A végrendeletben felsorolt hat gyermek közül azonban a halálesetfelvételkor már csak az öt leányt találjuk életben, mindegyikük férjnél van ekkor. Olyan férjekkel kötötték össze életüket, mint a Siptzer Gerson & Co. című textiles cég társtagja, a majd 1899-ben nemesített szurdai Weiss Leo (Hermine), a szappant ihlető Flóra pedig az 1882-ben domonyi előnévvel nemesített Brüll Miksa egyik fiának, Ödönnek lett a felesége, aki 1900-ban kapott engedélyt hogy családnevét, prédikátuma megtartása mellett, domonyi Domonyra változtathassa.26 A családi cégek azonban az özvegy kezéből hamarosan (ismét) részvénytársasági formába kerültek és így születtek újjá. A fenti esetek mindegyike jól kitapintható változásokat jelez az 1870-es, 80-as években, s a cégek erőteljes befektetései és alapításai méltán vezetnek a központi bank vagyonbecslésében a megduplázódáshoz, az újabb millió(k) megszerzéséhez. A legdinamikusabb cégvagyon-gyarapodás azonban (másfél millió forinról négy millióra) egy olyan cégnél mutatkozik, amelyikről tudjuk, hogy üzletét 1872 végén eladta és igazi gründoló aktivitása az 1873-at megelőző időszakra volt tehető. A Wahrmann és fia cég tulajdonosa Wahrmann Mór (1831-1892), nagyapja az első pesti rabbi, az apa, Mayer Wolf nagykereskedését váltótörvényszékileg 1844-ben jegyezték be.27 Mór 1847-től gyakornokoskodott az atyai cégben, s az ötvenes években az apa végrendelete szerint már Jelentős mértékben járult hozzá” a cég vagyongyarapodásához. Az üzlet profilját azonban apja 1859-es halála után a hatvanas években megváltoztatta: pénzváltó üzlete a valutaváltástól az értékpapírüzletig szinte mindennel foglalkozott. Vezető szerepet játszott gőzmalmok, gépgyárak, bank, vasfinomító gründolásában, de kivette a részét az állampapír-üzletből is. Ebben az időszakban Bécsben Wahrmann és társa néven, öcs- csével, Sándorral árubizományi üzletet is működtetett. Földbirtokot, városi telkeket vásárolt, azonban sem vagyonának halálakori nagyságát, sem végleges végrendeletét nem ismerjük. Egy 1882-ben kelt, de hamarosan visszavont magyar nyelvű végrendeletében „minden ingó és ingatlan” vagyona „általános örököseivé és pedig egymás közt egyen26 A királyi könyvek, 1940. 31, 231; KEMPELEN, I. 1937. 130 (a Machlup családnév tévesen Nachlupnak nyomtatva). BFL VII.e 1876/206. A milliomosaink között szereplő Spitzer Gerson és Co. cég birtokosairól ld. HanáK-HanáK, 1964. 31. sköv; GESZLER, I. 1976. 27 A Wahrmannról szóló irodalom legfontosabb darabjai: VADÁSZ, 1907; MÉREI, 1943.313-343.; VÖRÖS, 1992. 187-195. A zsurnalisztikus legendárium példája: KELLÉR, é. h. n. Jómagam is gyarapítottam ezt: KÖVÉR, Nagykereskedőtől, 1995.23-29. Legújabban KÖVÉR, Wahrmann, 2006. Lásd ebben a kötetben. Levéltári bázisa a cégbírósági iratköteg: BFL VlI.e Cg 32 644
