Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Bankház-és bankárbiográfiák - Budapesti milliomosok a 19. század végén

„Mindig az első millió megszerzése a legnehezebb.”

BUDAPESTI MILLIOMOSOKA 19. SZÁZAD VÉGÉN*

„Budapest milliomosainak névsorát nagyon érdekes lenne egybeállítani. De ez nem oly könnyű dolog, mint talán az adóhivatalban első pillanatban gondolnák. Mózes-val- lású hazánkfiai mindenesetre igen jelentékeny százalékkal szerepelnek e létszámban, de éppen nem kizárólag. Vannak milliomosaink között egyfelől görög eredetű előkelő családok - pl. a Lyka, Muraty, Manó, Haris, Sacellary, stb. családok, másfelől pedig autochton budapesti előkelő polgár családok is. Ez utóbbiak közé tartozik a legnagyobb budapesti háztulajdonos Kasselik építőmester örököseinek családja, a Schmied-Unger örökösök és maga Budapest érdemteljes, jeles főpolgármestere, a közszeretetben álló Ráth Károly családja is. Körülbelül 190 milliomos van Budapesten; 120 keresztyén és vagy 80 zsidó. Amazok közt tán a leggazdagabb Haggenmacher Henrik, ki mint egyszerű molnár telepedett a Schweizból Magyarország fővárosába. Roppant gazdag, sokszorosan milliomos Vigyázó Sándor nagybirtokos, kamarás is, továbbá a Langheinrich család, melynek bájos örökösét jeles jogtudósunk, királyi táblai bíránk, Dr. Emmer Kornél volt országos képviselő vette nőül; Hübner építőmester stb. A zsidó milliomosok között szerepelnek a tornaallyai Schosbergerek, 3 Fischel, 4 Krausz, 3 Taffler, Bischitz Dávid, a kinek a neje nagy érdemeket szerzett a közjótékonyság terén, 2 Mautner, Louis Hirsch, Jacques Haas, Herzog, hatvani Deutsch, Baumgarten, Ehrenfeld, Freisedter [sic!], Stern, Russo, Gyömrei, okányi Schwarz stb.”* 1

Az 1886-ban név nélkül kiadott, meglehetősen jól értesült szociografikus látlelet, - feltehetően több szerző munkája -, a milliomosokat két szempontból osztályozta: az előkelőség alapján (ezen belül is érvényesítve az etnokulturális szempontot: görög eredetű illetve autochton polgár között), valamint a keresztyén-zsidó felekezeti tengely mentén. Amikor a továbbiakban kísérletet teszünk a 19. század végi budapesti milliomosok körülírására, egy vonatkozásban mindenképpen megfogadjuk az ismeretlen szerző figyelmeztetését: nem az adóhivatal adatai alapján készítjük el listánkat. Egyrészt azért, mert az adóhivatal adatai nem maradtak fenn a levéltárakban, s egyébként sem a hiteles adóbevallás a legderekasabb magyar történeti hagyomány. Ez azonban csak a kisebbik gond. Hiszen a virilisták jegyzéke, azaz a legnagyobb állami egyenes

* Angol változata előadásként hangzott el Jeruzsálemben, 2001. május 21-24-én, a magyar zsidóságról tartott ötödik Rosenfeld konferencián. Itt jelenik meg először.

I A budapesti társaság, 1886. 456-457.