Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Budapesti milliomosok a 19. század végén
246 Bankház- és bankárbiográfiák adófizetők listája régóta kedvelt forrása a magyarországi elitkutatásoknak.2 A vagyoni élcsoport szempontjából ezzel a forrással az a gond, hogy a magyarországi adórendszer a hozadéki elven nyugodott, ezért a legnagyobb adózók listái nem a vagyon, hanem a jövedelem szerinti rangsort tükrözik. S bár a jövedelm (flow) megfelelő kezelés mellett vagyonná (stock) válik, illetve a vagyon eredményes gazdálkodás révén jövedelmet termel, az egyik a másikat nem helyettesítheti. Olyan forrást kell találnunk, ahol nem a jövedelem, hanem a vagyon, nem az eltitikolás, hanem a minél teljesebb bevallás a birtokos érdeke. A hitellistákat mindenképpen ilyennek értékelhetjük. Az Osztrák- Magyar Bank dualista átszervezése után a budapesti főintézet 1879-ben több lépésben összeállította azok névsorát, akiket egyes megterheléssel hitelnyújtásra érdemesített, azaz, mondhatnánk, a legjobb adósokat mind az egyének, mind a részvénytársaságok között.3 A hitelbírálati névsorból kiválogatott egyes megterhelésre jogosultak listája tartalmazta a vagyon nagyságrendi becslését, a hitelmaximumot (és az első évben a fennálló hiteltartozást is). Ebből az adatsorból a millió forintnál nagyobb vagyonnal rendelkezőket emeljük ki. Praktikusan: aki 1879 és 1890 között egyszer is előfordul ekkora vagyonbecsléssel, azt tekintjük milliomosnak. Természetesen nem állítjuk, hogy ebben a listában Budapest minden milliomosa megtalálható, abban azonban megbízhatunk, hogy aki felkerült a központi bank hitelbírálati toplistájára, az millió fölötti vagyonával aktív részese volt a jelzett időszakban a főváros üzleti életének, sőt, az ország kereskedelmi-pénzügyi világának. Az üzleti körökben legalább is biztosan milliomosnak tartották. A „legjobb adósok listája” a milliomos jelölésére kétféle jelrendszert alkalmaz. Az egyszerűség kedvéért azt mondanám, hogy vannak kategorikus és vannak numerikus milliomosok. Kategorikus milliomosnál a Millionär beírás szerepel. Érdemes megjegyezni, hogy a listák készítői ezen belül is különböző fokozatokat állapítottak meg. Van akinek a neve mellett a mehrfacher Millionär jelölést találjuk, másutt csak a sehr reich fordul elő. A többszörös milliomos kategóriában egyedül Haggenmacher Henrik bukkan fel 1879 és 1884 között, majd 1886 és 1888 között 7 millió forintnyi vagyont tulajdonítanak neki, tehát átmenetileg átkerül a numerikusnak nevezett milliomosok táborába, 1888-1889-ben „szimpla” milliomosként találkozunk vele, míg végül 1890- ben, az utolsó ilyen elven összeállított listában ismét multimilliomosként jelenik meg. 2 VÖRÖS, 1979. 3 KÖVÉR, 1999. 125-137.
