Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Bankárok és bürokraták: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa és igazgatósága (1876–1905)
238 Bankház- és bankárbiográfiák seit szintén az elnök vezette. Ehhez járult, hogy „az ügyvezető igazgatóság tagjai úgy az összigazgatóság, mint a végrehajtó bizottság ülésein részt venni tartoznak, de ezen üléseken az ügyvezető igazgatóság azon tagjai, kik nem tagjai az összigazgatóságnak, csak tanácskozási joggal bírnak.”57 A Hitelbank szervezeti struktúrája a reform következtében egyértelműen az osztrák modell irányába mozdult el, ami annál érdekesebb, mivel Kornfeld századfordulós ténykedésével kapcsolatban elsősorban az Osztrák CA-tól történő emancipációt szokás hangsúlyozni.58 A MAH új szervezete ugyan nem emelte ki „eljelentéktelenített” helyzetéből a felügyelőbizottságot, viszont az 1875 óta adott jogi keretek között formális hatalomhoz juttatta az igazgatóság elnökét (nem egészen véletlen, hogy Kornfeld már 1900- ban, saját kinevezésekor el akarta töröltetni a vezérigazgatói címet, de ez akkor még nem valósult meg), s ezzel együtt formálisan is megerősítette a menedzsment stratégiai döntéshozó szerepét. A reform jelentős személyi hatalomkoncentrációval járt. Kornfeld lett az új igazgatóság elnöke, ám a két elnöki poszt egyesítése nem ment simán. Kornfeld biográfusa szerint Lukács Antal ágált leginkább ellene (1871-1905 igazgatótanácsos, 1906-1909 ügyvezető igazgató). A nyilván nem nyíltan hangoztatott legfőbb ellenérv az volt, hogy két történelmi arisztokrata család után (Andrássy, Szapáry) ne legyen az elnök zsidó. S bár nem kizárt, hogy Radnóti munkájában a Pallavicini utódlása körül zajló 1900-as „bizottsági” csatározás és az 1905-ös intézményi reform képe egymásra vetül, a történet fintora mégis csak az, hogy Kornfeld mellett Pallavicini Ede (igazgatótanácsos 1901- 1905, igazgató, ügyvezető igazgató 1906-1913, alelnök 1910-1913) és Zichy Nándor (igazgatótanácsos 1881-1905, igazgató, ügyvezető igazgató 1906-1911, 1906- tól alelnök is, Kornfeld halála után pedig elnök 1909-1911) foglalt a leghatározottabban állást.59 Hogy a pozíciók mégis mennyire személyre szabottak voltak, jól mutatja, hogy Kornfeld halála után ismét szétválasztották az elnöki és vezérigazgatói tisztséget, az elnök egy történelmi arisztokrata lett (Zichy Nándor gr., majd Cziráky Antal gr.) s Ullmann Adolfot a közben megszüntetett, de most számára ismét helyreállított vezér- igazgatói posztra választották meg. Ehhez ugyan a világháború alatt újra kapcsolódott az (egyik) alelnöki hely, de az elnök-vezérigazgató kombinációt Ullmannak hátrale57 Uo. 58 RADNÓTI, Kornfeld, [1932] 51. A konzorciális arányok 1906. január 1-i változása kapcsán a Hitelbank javára történő módosulásra hívja fel a figyelmet RÁNKI, Hitelbank, 1983. 290. Az önállósodással kapcsolatos túlzásokat a részvényletétek és az igazgatóválasztások alapján óvatosan mérsékli TALLÓS, 1995. 144-145. 59 RADNÓTI, Kornfeld, [1932] 52-53. Zichy Nándor gróf az 1894-ben alakult Katholikus Néppárt alapítója volt. Életrajzírója szerint Kornfeld Zsigmond „igen nagyra becsülte Zichy Nándor pénzügyi tudását.” BONITZ, 1912. 130. Kornfeldet ismerve ezt az állítást ugyanúgy túlzónak kell tekintenünk, mint Radnóti Pallavicinivel kapcsolatos nézeteit, de biztos, hogy Kornfeld becsülte Zichy kiállását.
