Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Bankárok és bürokraták: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa és igazgatósága (1876–1905)
Bankárok és bürokraták. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa... 237 A reform szervezeti lényege mindenek előtt az igazgatóság státusának megváltoztatásában állt.55 Másként szólva a bank irányításnak centralizálásában és bürokratizálásában. Az igazgatóság ugyanis rendszerint ugyanúgy havonta egyszer ülésezett, mint a feleslegesnek ítélt nehézkes előd, az igazgatótanács. Sőt, kizárólagos hatáskörébe még szó szerint is nagyjából ugyanazok az ügyek tartoztak, mint amelyekben korábban az igazgatótanács korlátozta az igazgatóság cselekvési szabadságát: vállalkozások létesítése, részvénytársaságok alapítása, állami, községi és egyéb kölcsönök átvétele és az azokban való részvétel, ingatlanok vétele és eladása, tartozáselengedések és egyezségek kötése, tisztviselők és szolgák kinevezése stb. Fontosabb volt azonban, hogy az új alapszabály 41. cikkelyének - „az igazgatóság jogosítványainak és hatáskörének egy részét, egy vagy több tagjára visszavonhatólag átruházhatja” - újfajta értelmezése. Épp az imént felsorolt ügyeket emelte ki a 42. cikkely az előzetes igazgatósági döntési kompetencia köréből, amikor formálisan is kimondta: „amennyiben az ... említett esetek valamelyikében korábban merül fel sürgős intézkedés megtétele, mintsem, hogy igazgatósági ülés tartható lenne, jogában áll az igazgatóság azon tagjainak, kik az ügyek közvetlen vezetésében részt vesznek, a társaság elnökével egyetértőleg ily intézkedéseket megtenni, kötelesek azonban ezen intézkedéseket az igazgatóságnak mihamarább egybehívandó ülésén bejelenteni.” Érdemes a megfogalmazásra külön figyelemmel lenni: bejelenteni, s nem utólag jóváhagyatni! Azt már nem a közgyűlés által elfogadott új alapszabály, hanem az igazgatóságban kidolgozott ügyrend szabályozta, hogy kik is a feljogosítottak.56 Az ügyrend már három „vezetésre hivatott” szervről rendelkezett: az ún. összigazgatóságról, az igazgatóság kebeléből kiküldendő végrehajtó bizottságról és a kinevezett ügyvezető igazgatóságról. Most mindazok a jogosítványok, amelyeket az igazgatótanács 1900-ban oly sikeresen védelmezett meg az akkori igazgatóságtól, az új igazgatóság kompetenciájába (s az új elnök kezébe) kerültek. Ilyenek voltak a folyó üzlet területén például: fedezetlen hitelek engedélyezése 200 000 korona felett, I millió koronánál magasabb váltóleszámítolási hitelek megállapítása, 3 millió koronát meghaladó értékpapírok vétele saját számlára stb. Az igazgatóság saját kebeléből választottakból és az újonnan létrehozott 3-5 fős úgynevezett ügyvezető igazgatóság tagjai közül került ki az ún. végrehajtó bizottság (ez utóbbi hetente ülésezett, tagjai közt az elnökön kívül 4-6 igazgatósági tag kaphatott helyet). Az ügyvezető igazgatóságot az igazgatóság nevezte ki, de nem feltétlenül saját tagjai közül. Az ügyvezető igazgatóság „az ügyek közvetlen vezetését és lebonyolítását”, „főleg az ügyfelekkel való érintkezést” látta el, „társas módon tanácskozott”, s ülé55 TallÓS, 1995. 107-113. Az 1876-tal kialakult kettős igazgatótanácsi és igazgatósági szerkezet bemutatásakor Tallósnál nincs világosan megalapozva az átmenet az 1905-ös szervezeti reform során. Vö. TALLÓS, 1995. 64, 68. 56 MOL Z 50 14. cs. 4. t. (1905. június 30)
