Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Bankház-és bankárbiográfiák - Bankárok és bürokraták: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa és igazgatósága (1876–1905)

Bankárok és bürokraták. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa... 229

tárgyban és megszabott időre visszavonhatólag egy vagy több tagjára (:bizottság:) ruházhatja”, most ezt „a kijelölést” hosszabb időre szóló megbízás esetén külön tiszteletdíjjal kívánják honorálni. Ennek következtében módosítani kívánták az igazgatósági utasítás 5. szakaszát is, olyképpen, hogy az „igazgatósági tanács kijelölt tagjainak” módjuk legyen „a bank üzleteibe betekintést engedni”, s „az igazgatóság ülésein tanácskozó szavazattal részt venni.”30

Miután a kialakult szerkezetben vezérigazgató csak megválasztott igazgató lehetett, megnyílt az út Kornfeld vezérigazgatóvá válása előtt. Kornfeld ugyan javaslatba hozta a vezérigazgatói cím eltörlését is, ezt azonban az igazgatótanács elvetette. Be kellett tehát érnie azzal, hogy vezérigazgatóként - az alapszabályok 44. szakasza értelmében - megbízták az igazgatóság elnökségével (a vezérigazgató eddig is elnökölt az igazgatóság ülésein).31

Ezzel párhuzamosan egy új, minden korábbinál részletesebb igazgatósági utasítás elfogadására is sor került. Ennek imént emlegetett 5. §-a az igazgatóságnak az igazgatósági tanácshoz való viszonyát a fenti javaslatok szellemében szabályozta. A naponként ülésező igazgatóság bevett javaslat- és jelentéstételi kötelezettségein kívül igazgatósági tanács elé kerültek mindazon kérdések, „melyek ugyan az igazgatóság hatáskörébe tartoznak, de melyek ellen az igazgatók egyike kifogást tesz”.32 Kornfeld vezérigazgatóvá választásakor tehát az igazgatósági tanács igyekezett megerősíteni pozícióit. Az igazgatótanács és az igazgatóság közötti hatalmi huzakodás nyomai legalábbis egyértelműnek tűnnek.

A vezérigazgatóvá választással egyidejűleg lett az igazgatók egyike Wickenburg Márk gróf, akivel nemcsak a megfelelő kék vér utánömlesztésére került sor a bank irányításában, hanem akinek pályavonala is nagyban emlékeztetett a Weninger és Pallavicini által kitaposott pénzügyi bürokrácia örökségéhez. A Wickenburg felmenők katonatisztek voltak, de nem mentesek a merkantil beütéstől. A nagyapát 1847-ben Arad vármegye táblabírájává, Arad városa pedig polgárává tette, mint a dokumentumokból kiolvasható, a vaspálya-építés körüli munkálkodása reményében (ám az illető

30 MOL Z 50 11. cs. 3. t. (1900. február 8.) A javasolt alapszabály-változtatás és igazgatósági utasítás elfogadása esetére is mindössze „egy kijelölést” kötött ki, s azt, hogy „e kijelölés csak az igazgatósági tanács részére alapszabályszerüleg fentartott hatáskörön belül történik, e hatáskört tehát nem érintheti sem azon túl nem terjedhet, következésképen az igazgatósági tanács felelősségét sem anyagi sem erkölcsi tekintetben nem nagyobbíthatja, valamint hogy époly kevésbé érintheti vagy kisebbítheti az igazgatóság felelősségét, hatáskörét és üzleti ügyvitelét.” Uo.

31 Uo. Érdemes megjegyezni, hogy 1900-ban a budapesti tőzsde elnöki székében Kornfeld Zsigmond (az addigi alelnök) váltotta fel Kochmeister Frigyest.

32 MOL Z 51 52. cs. 770. t. MÁH igazgatósági utasítás (1900) Az 5. §. e. pontja további tájékoztatási kötelezettségeket is tartalmazott: „Az igazgatósági tanácsnak a folyó üzlet állása felöl tájékoztatása céljából az igazgatóság köteles az igazgatósági tanács kiküldött bizottságának a 10 000 frtot meghaladó váltókövetelésekről, továbbá az igazgatósági tanácsnak rendes havi üléseiben az értékpapír előleg-üzlet állásáról, a saját értékpapírok és külföldi váltók állományáról kimutatásokat előterjeszteni...” Ezen kötelmek zöme tulajdonképpen már eddig is gyakorlatban volt.