Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Bankárok és bürokraták: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa és igazgatósága (1876–1905)
230 Bankház- és bankárbiográfiák még abban az évben elhunyt). Második fia, Ödön szintén a katonatiszti pályát választotta, ugyanakkor tősgyökeres zalai nemesi család leányát, zalabéri Horváth Stefániát vette nőül. Ebből a házasságból született Baltaváron, legkisebb fiúként Márk, aki budapesti középiskolai és jogegyetemi tanulmányok után az államtudományok doktora címet szerezte meg. Közben egy éves önkéntesi szolgálat után tartalékos hadnagy a cs. és kir. 5. tüzérezrednél. Későbbi „államhivatali” életrajzából általában „kifelejtette” (parlamenti politikusi biográfiájában viszont szerepeltette), hogy 1885-ben gyakornokként a Magyar Általános Hitelbankban kezdte pályafutását. Csak ezt követte az államszolgálati curriculumban már méltányolt postatakarékpénztári, pénzügyminisztériumi, MÁV pénzügyi igazgatói karrier, ami után 1900-ban felkérték és megválasztották a MÁH egyik igazgatójává. Nem sokáig maradt azonban a Bankban, 1902-1903-ban kereskedelemügyi államitkár, illetve az 1903 elején tartott időközi választásokon országgyűlési képviselő lett.33 Az 1900-as igazgatósági utasítás függeléke egyébként név szerint is tartalmazta az új, immár négytagú igazgatóság munkafelosztását. Kornfeld generális ügyviteli megbízatása mellett Barcza Károly feladata lett-Ullmann Adolffal együtt - „a banküzlet vezetése és ellenőrzése”. Barcza reszortja volt továbbá „a jelzálog-hiteleknek világlatban tartása” (sic!), „az összes osztályokra nézve a belső ügykezelésnek és szolgálatnak a felügyelete és a személyzeti ügyek; a bank belkezelési költségeinek ellenőrzése és az irodai szükségletek beszerzése.” Ullmann hatásköre „különösen a tőzsde látogatása, a leszámítolás végett vagy fedezetül levelezés útján érkező váltók elfogadása iránti határozás, a helybeli váltóleszámítolás..., végül a vezérigazgatónak helyettesítése pénzügyi természetű consortiális üzletekben.” Wickenburgnak „az árúüzlet vezetése és ellenőrzése, a jogi és vitás ügyek nyilvántartása, a bank ingatlanainak kezelése, az adóügyek és az árútőzsde látogatása” jutott.34 Wickenburg távozása után utóda, Horváth Elemér (Klopódia, 1858-Budapest, 1930) a Bankig igen hasonló pályát tett meg (lásd függelék). Ő olyan nemesi családból (gradetzi Stansych) vette eredetét, amely a genealógiai szakmunkák szerint fiágon kihalt. Jogi tanulmányokkal a háta mögött a pénzügyi szolgálatban a miniszteri tanácsosságig vitte, majd a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság ügyvezető elnöke 33 MÓL Filmtár, Magánosok által bemutatott iratok, 27 363. tek., Sturm-féle Országggyűlési Almanach 1910-1915, é. n. 463.; GUDENUS, 1998. 266-268; SOMOGYI, 2001. 132. Említést érdemel, hogy Barcza Károly hitelbanki igazgató felesége, szintén zalabéri Horváth leány volt, Irma. Wickenburg katonai előmeneteléről szóló adatokért Hermann Róbertnek, a minisztériumi karrier szolgálati állomásaival kapcsolatos információkért Somogyi Évának, országgyűlési képviselőségének beazonosításáért pedig Szabó Dánielnek tartozom köszönettel. Valutapolitikával és adósságkonverzióval kapcsolatos írásainak felsorolását lásd SZINNYEI, XIV. 1914. 1252-1253, aki azonban általam nem ismert okból 1905-ben „meghalasztja” öt. Halálozásának pontos dátumára lásd Gulyás Pál kiadatlan céduláit MTA Kt (www. mtak.hu, 25 325) 34 MOL Z 51 52. cs. 770. t. pp. 959-960.
