Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Bankárok és bürokraták: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa és igazgatósága (1876–1905)
Bankárok és bürokraták. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa... 227 Hansemann nagyra értékelte, s a levélváltás dokumentumait-mintegy igazolásképpen - német fordításban megküldte a londoni Rothschild háznak is. Másfelől viszont jól ismertek Kornfeld önállósodási törekvései a századfordulón a bécsi Rothschildokhoz fűződő viszonyban.24 A szerepek tehát magukhoz illő szereplőkre találtak, s bár a pénzügyi zseninek tartott Kornfeld árnyékában mindenki másodhegedűsnek tűnt, kár lenne Pallavicini szerepét alulértékelni. Az igazgatók természetesen maguk is aktív részesei voltak a Hitelbank irányításában végrehajtott intézményi reformoknak. Mindeközben a nyolcvanas-kilencvenes évtized fordulóján teljes nemzedékváltás ment végbe az igazgatóságban: az „első generációs” igazgatók közül Mauthner Zsigmond 1889-ben, Frank Antal pedig 1894-ben hunyt el. Pozíciójuk betöltése az intézménytörténet szempontjából is jelentőssé vált.25 Az egyik igazgatói helyet először dr. Reitz Emillel töltötték be, aki 1871 és 1890 között a Pénzügyminisztérium sójövedéki osztályának vezetőjévé emelkedett, s onnan került a bankba (1890-1895). 1895-ben Barcza Károly szintén az immár hagyományosnak tekinthető úton, kívülről jött a bankba. A nagyalásonyi Barcza család sarja, Károly Tódor 1858-ban született Pusztazámoron, Sóskúton anyakönyvezték (Fejér megye), gépészmérnöki oklevelét 1881-ben a Műegyetemen szerezte. Az 1880-as években a Földművelés-, Iparés Kereskedelmi Minisztérium kötelékébe tartozó kultúrmérnöki ügyosztály kerületi mérnöke, majd az Országos Kultúrmérnöki Hivatal főmérnöke és budapesti hivatalvezetője volt. 1892 és 1897 között viszont a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete igazgatói, illetve vezérigazgatói posztját töltötte be. Innen került - egy ideig párhuzamosan alkalmazásban állva - a Hitelbank igazgatói székébe, s ezzel egyidejűleg a Szövetkezet alelnöke lett.26 Az agrárius törekvések kielégítésére alakult Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével tehát sajátos kapcsolatot létesített a Hitelbank. Ennek jele az is, hogy Barcza utóda a Szövetkezet vezérigazgatói székében az a bonyhádi Perczel Ferenc (1856-1914) lett, aki a Kereskedelmi Akadémia elvégzése után 1877 óta fokozatosan emelkedett a Hitelbank bankosztályának pénztárában a hivatali ranglétrán. A másik új igazgató, Ullmann Adolf a bank saját neveltjének számított. Még akkor is, ha aktuálisan a Kőolajfinomító Rt. igazgatói székéből hozta vissza Kornfeld a Hitelbank igazgatóságába. Az 1857-ben született Ullmann Adolf apja, Ullmann Mór György 1889-ben nyerte el gyermekeivel együtt, baranyavári predikátummal a nemesi rangot. A harmadik fiút, Adolfot, a Kereskedelmi Akadémia befejezése után 1874-ben véglegesítették a Hitelbankban. Karrierje - akadémista kortársaihoz képest — már itt meredeken ívelni kezdett. Az Akadémia végbizonyítványát 1871-ben megszerző, a Hi24 RADNÓTI, Kornfeld, [1932] 43. 25 MOL Z 50 9. cs. (1889. szeptember 24., 1894. március 17.) 26 Magyarország Tiszti cím- és névtára, 1886, 1888; Nemességi évkönyv, II. 1924. 26-29.; Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, 1942. 201; GULYÁS, II. 1940. 389. Egyik fia, György ismert diplomata lett, másik fia, Károly Tivadar még a II. világháború idején is a Hitelbank részvényeseként bukkant fel. TALLÓS, 1995. 313.
