Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Egy magánbankár a 20. században: Krausz Simon
Egy magánbankár a 20. században: Krausz Simon 211 A merész terveket és az önállósulási törekvéseket nyilván családalapítása is motiválta. 1896. május 14-én vette feleségül Katzau Frigyes izraelita kereskedő lányát, Idát. 1897-ben és 1899-ben született fiúgyermekei később katolikus hitre térnek, míg apjuk mindvégig megőrzi - naplójegyzetének megfogalmazása szerint - „belső lényeként”, hogy „magyar, aki zsidó vallású”. Ez a családi háttér azután a későbbiekben is szerepet játszik a magánbankház életében, sógora, a gáláns és léha huszárkapitány és kisebbik, mérnök fia rendszeresen megjelenik - nyilván a családfő kívánságára — a húszas években már részvénytársasági formában működő bankház közgyűlésein. A Schosberger-cég átalakításának tervét azonban keresztülhúzza a Schosberger- krach (amelynek részleteit éppúgy nem ismertetjük itt, mint Krausz Simon más viharos tranzakcióit), és létrejött a kényszerönállóság, közkereseti társaság, illetve betéti társaság formájában. 1900. december 5-én jegyezték be a cégbíróságon a „Krausz és Bettelheim” értékpapír-kereskedő és tőzsdebizományos céget, amelyből azonban már december 15-én - pontosan nem magyarázható okok folytán - Krausz Simon kilépett (nevét az üzlet cégérén hagyva), miközben a betéti társaságba 150 000 koronával, kültagként Blum Bemát lépett be. A cégalapítás hátterében az állt, hogy Blum Bernât, aki a Schosberger-krachon - Nándor báró ügynökeként - ügyesen megszedte magát, irodavezetőjét, Bettelheim Mórt (1876- ?) Krausz Simonnal társította, maga pedig a Felvidéken birtokot vásárolt. A cégben, amelyben tehát 1900. december 15. és 1909. november 17. között Krausz Simon nem volt jogilag benne, „Bettelheim tartotta rendben a könyveket, vezette a pénztárt és a klienseket, bankokkal, Giro-egylettel az elszámolásokat”, Krausz „hozta az ideákat és ... reprezentálta kifelé a céget”.13 Blum, tőkéjét kivonva, 1910-ben hagyja magára az immár sikeres céget, Krausz Simon azonban nem sokáig marad formálisan a cég kebelében, 1914 júliusa és 1920 novembere között a „Krausz és Bettelheim” egyéni céget egyedül társa jegyzi. 1900 és 1920 között tehát Krausz Simon kétlaki vagy legalábbis nehezen megfogható szerepet tölt be a cég történetében. Ugyanakkor alaptőke-emeléskor fontos megbízásokat teljesít az immár Elek Pál vezette, banküzletet is gyakorló, átszervezett Magyar Bank és Kereskedelmi Rt.-nél. Megbízott és egyben tanácsadó is. A hasznot az „egyedülálló elhelyezési lehetőségek” hozzák. Voltak olyan kibocsátások, ahol „sok százezer koronára”, sőt, egyszer „majdnem kétmillió koronára” rúgott a nyereség.14 Megszilárdul tőzsdei pozíciója (1912-től a tőzsdetanács tagjává választják), Tisza István rajongó híveként 1910 után politikai pozíciója is megerősödik. 1914-től (Elek Pál és Lukács László pártszervezési „sószerződése” miatti bukása után) a Magyar Bank ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgatója lesz. Ekkor már „egyedül a bank vezetésének szenteli magát és a cég ügyeivel csupán Bettelheim referádája alapján foglalkozott naponta 10-20 percig”. Végre úgy érzi, megteremtheti bankeszményét, „amely nem 13 FBC Cg 13 177/1920, illetve KRAUSZ, 1937. 72. 14 KRAUSZ, 1937. 79-80.
