Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Egy magánbankár a 20. században: Krausz Simon
210 Bankház- és bankárbiográfiák áktársaival „felelés elleni részvénytársaságot” alapított. Reggel pár krajcáros befizetés ellenében bárki megtehette az aznapi felelését, „ha az illető felelt, visszakapta a pénz négyszerését, ha elégtelent kapott, a hatszorosát”. Az egyik általános feleltetés előtt Simi azzal mentette meg a csődtől a részvénytársaságot, hogy első eminensként a tanár kérdésére, hogy mi következeik aznap, nem a feleltetést, hanem a füzetből kitépett múlt órai diktandót mondta be. A megoldás kolosszális volt. Mint életrajzában írja, „az osztályban senki sem bánta - néhány strébert kivéve — hogy nem kellett felelni és senki sem sajnálta a 10 vagy húsz krajcárt. Mi pedig megmenekültünk a katasztrófától.”11 Érettségi után nem az azonnal fizető hitelbanki állást választotta, mert nem fűlt a foga az „irodai tisztviselői pályához”. Előbb a Herzog-cégnél próbálkozott, majd a Schosberger S. és Fia cégnél kötött ki, mivel úgy gondolta, hogy a nagy magáncégnél „többet lát és tanul, gyorsabban érvényesül”. 1889 és 1900 között itt töltött évei alatt fontos relációkra és pozíciókra tett szert. Öregkori önéletírásában már megvetőleg nyilatkozott a pozíciókról („A pozíciókat, állásokat igyekeztem másoknak juttatni, magamnak csak a hatalmat tartva fenn”), ekkoriban azonban a kiépített kapcsolatokon és pozíciókon keresztül vezetett az útja a hatalom felé. Az Akadémián szerzett baráti kör után a Schosberger-cégnél töltött évek hozzák meg a jövendő klientéla magvát. A cég megbízottjaként jut el először a tőzsdére, 1893-ban lesz a Lloyd-kaszinó tagja, 1895-ben nyer felvételt a tőzsde tagjai sorába. A cég révén jut az első pozíciókhoz is: revizor lesz a Galizische Petroleum- Gesellschaftnál, majd élete első tantiémjét (két láda narancsot) az Agrumáriánál, a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság által alapított déligyümölcs-importáló, monopóliummal rendelkező társaság igazgatójaként kapja. A Magyar Kereskedelmi Rt. (Krausz Simon később nagy sikereinek és kudarcainak színtere) Baross Gábor és a fővárosi nagybankok közös alapítása, kimondottan állam által patronált intézmény volt, alelnöki székében az ifjabb principális, Schosberger Nándor ült, s a gründoláskor 1890-ben egyedül a Schosberger-cég a részvénytőke csaknem egynegyedét jegyezte. A társaság ekkor még kizárólag külkereskedelemmel foglalkozott (a konzuli hálózatra támaszkodva), és Krausz Simonban 24 éves korában megszületik az idea, hogy a Schosberger-céget - „amelynek áruosztálya megszűnt, de amelynek tényleges világkapcsolatai voltak” - „aktív bankházzá” kellene alakítani. Ehhez próbálta megnyerni Nándor bárót, de az önállósítás terve is foglalkoztatja. Mint emlékiratában írja: „Hét év alatt sokat tanultam, láttam, sok összeköttetésre tettem szert, sok ajtó nyitva állt előttem...” Tegyük hozzá: nemcsak itthon, hanem Bécsben és külföldön is. Minden szempontból lényeges volt báró Gustav Springer iránta érzett szimpátiája.12 11 krausz, 1937.11. 12 Uo. 39, 57.
