Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bevezetés - Folytonosság és megszakítottság a magyar banktörténetben
FOLYTONOSSÁG ÉS MEGSZAKÍTOTTSÁG A MAGYAR BANKTÖRTÉNETBEN* Bár a történész szóhasználatában alapfogalomként fordul elő a folytonosság (és a meg- szakítottság) terminus, nem mondhatnánk, hogy a tisztázott kategóriák közé sorolható. Némi fejtörés után A. Gerschenkron világos gondolatvezetésü, magyarul is megjelent írása jutott eszembe, ahonnan némi útmutatást nyerhetünk a címben foglalt kérdésekhez.* 1 De nem akarván most teoretizálással szaporítani a szót, csak annyit jegyzek meg bevezetésképpen, hogy Gerschenkron kritikailag állapítja meg, hogy sajnos a folytonosságot „nem konvencióként, hanem tényként szokták felfogni”, ami egyértelműen utal felfogásának arra a mozzanatára, miszerint elgondolásában a fogalomnak „módszertani szerepe” van, mint világosan mondja: „A folytonosságot mindig és minden esetben a történész által alkotott segédeszköznek kell tekintenünk, nem olyasvalaminek, amit a történeti anyag eredendően és változatlanul magába foglal. Ha folytonosságot mondunk, ezzel valamilyen kérdést vagy kérdésegyüttest fogalmazunk meg és szembesítünk az anyaggal.”2 Nem lesz ez másként az alábbi fejtegetésekben sem, amikor a folytonosság (és megszakítottság) kategóriáit vetjük egybe a magyar banktörténet két évszázados történeti anyagaival. Genezis Induljunk el a kezdetektől! A magyar történeti felfogás szinte azt sugallja, hogy a magyar bankrendszer mintegy „puszta helyen” jött létre, s nemcsak pénzintézetek, de hitel sem volt, legalábbis Széchényi nevezetes müvének megjelenése előtt. Pedig aki Széchenyi művéből címén kívül mást is olvasott, jól tudja, hogy Széchenyi nem egyszerűen a hitel (tág értelemben: Creditum) hiányáról írt,3 hanem szorosan véve az ingó és ingatlanfedezettel bíró kölcsönnyújtás elégtelenségéről.4 * Eredetileg előadásként hangzott el 2004-ben Kaposvárott, a Somogy Megyei Levéltár konferenciáján, itt jelenik meg először. 1 Gerschenkron, 1984. 2 Uo. 494-496; 517. 3 Széchenyi meghatározása szerint közéleti értelemben: „...bizonyos Iekötelezések által más kezében lévő ingó és ingatlan vagyonunkrul nyert bizodalom és bátorság.” SZÉCHENYI, 1830. Vili. 4 Grünvvald Béla egyenesen úgy fogalmazott disszertációjában, hogy Széchenyi „főleg a mezőgazdasági üzemi hitel fontosságát hangsúlyozta elsősorban a Hitelben.” GrÜNWALD, 1927. 101. Spira György is azt emelte ki alapvető tanulmányában, hogy „Széchenyi... mindenekelőtt azt érezhette nyomasztónak.
