Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Wahrmann és fia
190 Bankház- és bankárbiográfiák A történetírás által előszeretettel figyelemre nem méltatott tények közé tartozik, hogy Wahrmann pénzváltó cégét 1872 decemberében eladta.24 A cégutód, Totis Adolf maga is korábban Wahrmannnál volt címjegyző és cégfőnöke a többi meghatalmazottéval együtt 1872. december 30-án kérvényezte „címvezetői aláírásuk kitöröltetését”, mivel a nevezett urak „üzletünkből végképp kilépendnek...”25 Az eredeti nagykereskedő céget azonban sohasem töröltette a cégjegyzékből. Ráadásul ő maga 1873. május 24-én (két héttel a krach kitörése után) „egészsége helyreállítása végett hatheti szabadságra távozott.”26 Morfondírozhatunk azon, hogy vajon a készülő összeférhetetlenségi törvény indította talán a pénzváltó üzlet eladására. A kortársak közül sokan úgy tudták, hogy a krach idején Wahrmann maga is komoly veszteségeket szenvedett. Másfelől szemlélve a baisse spekuláció klasszikus esetének is tekinthetjük a fenti tranzakciót, amelyet mellesleg - utólag - tökéletesen visszaigazolt a krach.27 Erre utal az is, hogy a pénzváltó cég eladása után nem sokkal, de még a krach kitörése előtt, 1873 márciusában unokaöccsét, Hollander Samut újra egyedüli címvezetőjévé tette.28 Júniusban pedig már nyilvánosan olyan véleményt képviselt, hogy „a tőzsdén nem szükséges segíteni, miután az lassanként magához tér.”29 Ami Wahrmann jövedelmeinek szerkezetét illeti, ebben a vonatkozásban elég tanulságos az 1873-as első pesti virilisjegyzék híradása.30 A legnagyobb egyenes adófizetőknek ez a listája ugyanis adófajtánként tünteti fel a pesti polgárokat. Innen tudhatjuk, hogy Wahrmann Mór „háztulajdonos és bankár” a Lipótváros 198. számhoz kapcso24 PÓLYA, 1895. 64. Idézi a Pesti Népbank 1872-re vonatkozó üzleti jelentését, miszerint „igen kedvező feltételek mellett vett háztelket és hogy Tottis A. céggel átvette a »Wahrmann és Fia« féle váltóüzletet, melyet 1873. január 1. óta »Tottis és társa« cég alatt folytat.” A Népbank egyébként az egyedüli intézet volt Pesten, amely 1873-ban csődöt volt kénytelen kérni maga ellen. A Mihók-féle Magyar Compass első évfolyama hirdetései között fel is bukkan a nevezett cég az alábbi szöveggel: »Totis A. és Társa«, előbb Wahrmann és fiai váltóüzlete Pesten, Deák Ferencz- és Pater noster- utcza szögletén ajánlják magukat állam-, iparpapirok, sorsjegyek, arany- és ezüst-pénzek, értékpapírok vételére és eladására, intézvényezések külföldi piacokra, valamint megerendelések a pesti és bécsi börzére a legméltányosabb és illőbb feltételek mellett eszközöltetnek.” MIHÓK, Kimutatás... 1873. V. 25 BFL Cg 32 644. 1872. december 30. Ebben a kérvényben Totis mellett a másik két meghatalmazásbeli együttes címvezető alifását, Kollinszky Zsigmondét és Holländer Sámuelét is töröltetni kérte. 26 KN II. k. 61. (1873. május 24.) 27 KÖVÉR, 1873. 1986. 53-55. A jól értesült kortársak gyakran hivatkoztak Wahrmann anti-ciklikus tőzsdei előrelátására, bár ezt igyekeztek a köz szolgálatával összefüggésbe hozni. Ld. Hegedűs Sándor: Wahrmannról. VU, 1892. december 4. „Vagyonának nagy részét pedig annak köszönheti, hogy kiérez- te, kitalálta, miből lehet valamit csinálni. Az amerikai polgárháború folyama alatt - mikor ott minden koczkán volt - bízott az amerikai papírokban és vásárolta azokat, akkor bízott a magyar államhitelben, mikor mások nem bíztak, a Ganz-gyár és a többi pénzintézetek legválságosabb perczeiben érezte, hogy közszolgálatot tesz, ha megmentésükhöz járul és mégis haszonnal dolgozik.” 28 BFL Cg 32 644. Unokaöccse, Holländer egyedüli címvezetői joga 1873. március 19-től 1886-ig maradt fenn. Wahrmann 1882-ben kelt - majd visszavont - végrendeletében, szolgálatait elismerve külön intézkedett róla: „Czímvezetőm Hollaender Sámuel úr élete fogytáig eddigi fizetésében változatlanul fenntartassék.” BFL VII.185. Weiser Károly közjegyző iratai 1056/1882. 29 KÖVÉR, 1873, 1986. 54. 30 A pesti virilisekről elsőként és általában ld. VÖRÖS, 1979.
