Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Wahrmann és fia
Wahrmann és fia 191 lódva 1020 forint házadót, a Lipótváros 255. számnál nyilvántartva pedig 1323.19-nyi jövedelemadót ró le.31 Az 1873-ban Pesten, láthatóan házbérből és cégjövedelemből meglehetősen kiegyenlítetten összejött adó tehát együttesen 2343 forintra rúgott. Az 1892-es - Wahrmann életében utolsó - virilis-lista, amely már nem tartalmaz adónemenkénti bontást, Wahrmann Mórt pesti háztulajdonosként (Akadémia u. 3.) és 2817 forintnyi egyenes adóval szerepelteti.32 33 Ha nem dőlünk be a csekély növekedést mutató fővárosi adó látszatának, akkor azt kell feltételeznünk, hogy Wahrmann az 1873 és 1892 közötti időszakban jelentős mértékben átcsoportosította jövedelem- (illetve va- gyonjszerkezetét. Anyagi gyarapodása már az ötvenes-hatvanas években lendületet vett (ezt jelzi a válság előestéjén a dinamikus flow-ra és kiegyenlített stock-ra utaló adószerkezet) és pusztán a krach-időszak baisse-spekulációjának sem tulajdonítható - a vagyonteremtés egyszeri mitologikus aktusaként - meggazdagodása. Wahrmann részesedett - amint azt a malomrészvények példáján is láthattuk - az alapítás és a kilábalás konjunkturális hatásaiból, ennek is tudható be, hogy e fontos ipari részvényekből birtokát csak alkalmilag növelte. Élete utolsó korszakának dokumentálására olyan forrás is rendelkezésünkre áll, amelyet nem használt a korábbi történetírás, mégpedig a központi bank (Osztrák-Magyar Bank) hitelinformációs listái formájában. Anélkül, hogy azt állítanánk, hogy a becsült adatok itt abszolút értékre tarthatnak számot, a jelzett forrás épp a növekedés tendenciája alapján elég egyértelműen jelzi, hogy Wahrmann Mórnak vagyonának kezeléséhez nem csak kegyeletből és nem is csak a fiaihoz fűzött várakozás miatt volt szüksége a nagykereskedő cég legalitására. I. táblázat A Wahrmann és fia cég vagyonának becslése az Osztrák-Magyar Bank hitelinformációi szerint (ezer osztrák értékű forintban)n 1879. június 26. 1881. április 1882. október 1883. december 1884. október 1886. október 1888. február 1888. november 1889. november 1890. október 23. 1500 1500 1500 2000 2000 2000 2000 2000 2000 4000 Vagyonának gyarapítását nyilván Mór is hasonló öntudattal ítélte meg, mint ahogy öccse, Sándor, korán fogalmazott végrendeletében. „Nachdem ich das Vermögen, 31 BFI. IV. 1303.j Pest sz. kir. város Tanács iratai. Választási iratok (1865-1873). 158. sz. 32 MÁTÉ, Magyar Almanach, 1892. 27. 33 MOL Z 1 (Az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézete) alapján Id. KÖVÉR, „legjobb adósai”, 1999. 125-137.
