Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Wahrmann és fia
WAHRMANN ÉS FIA A Vormärz egyik gazdasági kulcsfigurája, a kiváltságolt nagykereskedő jól ábrázolt alakja a társadalomtörténetírásnak, akár csak a kiegyezés utáni korszak részvénytársasági igazgatósági tagságot viselő bankárja, vagy kapitalista nagyvállalkozója.1 A két időszak és a két aktor közötti átmenet azonban alig feltárt és elsősorban retrospektive visszavezetett ideáltípusokban leírt. Az alábbiakban az átmenet egyik kulcsfigurájának azonosítására törekszünk. Megfigyeléseink szerint a negyvenes évek nagykereskedői közül azok, akik a gründolás felé fordultak, az üzleti címtárakban feltüntették a cég üzletágai között vagy a váltóüzletet (Wechselgeschäft), vagy a bank- és értékpapírüzletet (Bank- und Effectengeschäft) és egyfajta kereskedő-bankári (megfelelő terminus csak az angolban létezik: merchant-banker) tevékenységet folytattak. Az 1860-as évtizedben azonban ezeket az üzleteket már nemcsak a nagykereskedők, hanem kimondottan a pénzüzletre szakosodott, újonnan alakult pénzváltó irodák (Wechselstube) is gyakorolták. Ha a kereskedő-bankárokat (bank- és váltóüzlettel is foglalkozó nagykereskedők illetve pénzváltók) együttesen vizsgáljuk, akkor pontosabb képet rajzolhatunk a két korszak között végbement átalakulásról és korrigálni tudjuk a retrospektivitásból adódó leegyszerűsítéseket is. Ehhez azonban az szükséges, hogy ne pusztán a családokat tekintsük aktoroknak és ne kizárólag a Compassokban mérlegeiket közzétevő, nyilvános számadásra kötelezett részvénytársasági formában működő cégeket vállalatoknak, hanem figyelmünket ne kerüljék el a családi (egyéni vagy társas) vállalkozások sem. A címben jelzett Wahrmann és fia cég sajátos értelemben testesíti meg a fent vázolt vállalatfejlődési átmenetet. A 1840-es évek első felében bejegyzett nagykereskedés ugyanis még nem tüntette fel üzletágai között a „bank- és értékpapírüzletet” (bizonyára űzte, de nem hirdette), s csak az eredeti tulajdonos halála után, a hatvanas években jelenik meg a kereskedő-bankárok között, de immár pénzváltóüzlet gyanánt. A későbbiekben — mint látni fogjuk — ennél sokkal szerteágazóbbá vált a Wahrmann vállalkozások biográfiája. A cégről azonban mindmáig igen keveset tudunk, noha a családról — nem kis mértékben Mór politikai szerepe miatt-viszonylag sok munka látott napvilágot.2 A cégtörténet viszont nem választható el a családtörténeti háttértől. A Wídirmann család ismert őse, Wahrmann Izrael (1755-1826) Óbudán született, a pesti izraelita hitközség első rabbija volt. Fiai közül a két legidősebb rabbi, kettő kereskedő, egy pedig kántor lett, a korszak tevékenységszerkezetében ezen foglalkozások 1 BÁCSKAI, 1989; VÖRÖS, 1979; LENGYEL, 1989; KÖVÉR, Nagykereskedőtől... 1995. 23-29. 2 A Wahrmannról szóló irodalom legfontosabb darabjai: VADÁSZ, 1907; MÉREI, 1943. 313-343; VÖRÖS, 1992. 187-195. A zsurnalisztikus legendárium példája: KELLÉR, é.n., h.n.
