Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
170 Reformálódó régi rendszerek Láthatóan a csődhullám egyaránt érintette a hatvanas évek konjunktúráiban érintett kis és nagyhalakat. Ráadásul az is figyelemre méltó, hogy Kohen csődjét leszámítva a többi esetről nem a pesti csődiratokból, hanem vagy a váltótörvényszéki, vagy a kereskedelmi testületi forrásokból értesülünk. Vegyük számba a cégbejegyzések sorrendjében a fenti csődbejutottakat: Kanitz Simon először 1865-ben kérvényezte, hogy a Színház tér 4. számú házban pénzváltó üzletet nyithasson, de csak 1866 nyarán tudott Manóval társasági szerződésre lépni s megalakulni. 1870-től Manó már egyedül vitte Pesten a céget.180 Nem sokkal az 1873 nyári csőd bejelentése előtt, 1873 tavaszán a hazai sajtó a Kanitz et Co. bécsi pénzváltó cég „szipolyozó metódusairól” cikkezett.181 A csongrádi származású Károly(i) József, aki 1860-ban még „Oekonom”-ként vette feleségül a szécsényi születésű Beitscher Bertát, 1866-ban, a Harmincad utcai Ullmann-féle házban nyitotta meg pénzváltó és értékpapír-kereskedő cégét.182 A szegedi származású Sándor (eredetileg Schwarzenfeld) Ernő a biztosítási üzletből érkezett 1867-ben a bank- és pénzváltó iparba (a cég kültagja felesége, a jelentős családnevű Basch Borbála volt!).183 Finaly Hugo, a pesti dr. Finaly Zsigmond orvos 1844-ben született fiaként 1868-ban nyitotta meg bank- és bizományi üzletét.184 Porges Lajos 28 évesen, szintén csak 1868 tavaszán kezdte a pénzváltó és leszámítoló üzletet gyakorolni Pesten.185 A felsorolás alapján könnyen belátható, ezek a cégek viszonylag későn startoltak rá az üzletágban kínálkozó lehetőségre, s nem bizonyultak tartósnak. Hiába voltak zömmel a fiatal korosztály tagjai, a konjunktúra időszakában újonnan ideáramlókat a piac már nem tudta maradéktalanul felszívni, s a válságok idején igen sebezhetőknek bizonyultak. Ahogy az a piacok gazdaságszociológiájában ma is ismert jelenség.186 Természetesen az új szereplők tömeges beáramlása a régiek és a nagyok számára is átalakította a viszonyokat. Ebből a szempontból különösen szimptomatikus tünet, hogy némelyik az üzletág hatvanas évekbeli fellendülése idején nagysúlyú szereplő eladta pénzváltó irodáját (miközben fenntartotta a céget), ahogy ezt például Wahrmann Mór tette 1872 végén.187 A korábban virágzó üzlet eladása — bár összefüggésbe hozható a tervezett országgyűlési összeférhetetlenségi törvénnyel is - a válság előestéjén akár intő jel lehetett (volna). Voltak azonban olyan pénzváltók is, akik csak több válság 180 BFL IV. 1303.f II. 118/1865; BFL TCJ II. 178; ECJ 5. 268. 181 SZL. 1873. március 15. 166-167. 182 BFL IHA A 3567 (1860. október 10.); BFL IV. 1303.Í 11.631/1866. 183 BFL VII.2.e TCJ II. 274; BFL IV.1308. III. 158. 184 BFL IV. 1303.fX. 526/863. Házasságot 1869-ben kötött Ellenberger Eugenával. BFL IHA A 3568 (1869. november 7.) 185 BFL VII.2.e ECJ 4. 283; BFL IHA A 3568 (1869. január 6.) Bing Viktóriát 1869-ben vette feleségül. 186 FLIGSTEIN, 2001. Erre a tanulságos munkára Laki Mihály előadása hívta fel a figyelmemet. Köszönet érte. 187 KÖVÉR, 2006. 83-84. Lásd ebben a kötetben is!
