Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bevezetés - A magyar banktörténet-írás helyzete és hagyományai
16 Bevezetés valóban jogfolytonos elődjével!), másrészt az Osztrák Nemzeti Bank Archívumában is. A problémák azonban hamar felszínre kerültek. Egyrészt azért, mert a szerzők egy része nem, illetve nem határidőre készítette el a vállalt kéziratot, másrészt viszont akkor, amikor a szerkesztőbizottság egyes tagjai az elkészült kéziratokat „túlzottan tudományosnak” találták. Itt is hiányzott egyébként a banktörténészi lektorálás, s csak a kötet gerincét jelentő két tanulmány esetében - disszertációként - került sor a szakmai megmérettetésre.27 Az első kötet tanulságainak levonásaként is felfogható, hogy a Nemzeti Bank történetének második kötete végül nem az első modelljét követte.28 Szintén a bank marketing-igazgatóságának megrendelésére készült a Magyar Külkereskedelmi Bank 50 éves jubileumi története, amely a maga nemében az első kísérlet arra, hogy a 20. század második felének banktörténetét irattári forrásokon alapuló elemzéssel, monografikusán mutassa be. A kor szellemének megfelelően a bank egy videofilmét is megrendelt történetéről, így a történész a bank nyugdíjas és jelenlegi vezető munkatársainak emlékezéseit is forrásként használhatta fel munkájához.29 Eredetileg szintén banki-kiadói megrendelésre készült, de végül önálló kiadói vállalkozásban jelent meg az első korszerű és egyben népszerű banktörténeti összefoglalás, amely a kezdetektől az 1947-es államosításig követi nyomon a fejlődés szakaszait. A könyv szerzője a kötet megjelenése óta további fontos lépéseket tett a magyar bank- rendszer történetének összehasonlító nemzetközi vizsgálatában.30 Külön örvendetes, hogy a legújabb kutatásokban a magyar pénzügytörténeti folyamatok erősen a nemzetközi összefüggésekbe ágyazottan kerülnek tárgyalásra.31 Megindult - a közgazdászok közelmúltra visszatekintő elemzései mellett - a banktörténet legújabb korszakát bemutató dokumentumok közreadása is.32 A források hozzáférhetősége szempontjából ugyanakkor kifejezetten negatív tendenciák is mutatkoztak. Az 1996-os pénzintézeti törvény banktitokra vonatkozó pasz- szusára és az adatvédelmi biztos ezt értelmező levelére hivatkozva a kilencvenes évek 27 Egyébként a korrektúrát sem állt módjában minden szerzőnek látnia (jómagam is csak a kiadói szerkesztő jóvoltából javíthattam ki néhány hibát), így azon sem csodálkozhatunk, ha a kötet sajtóbemutatóján a háromnyelvű előszót jegyző akkori bankelnök prelegált és a kötet szerzőinek még a nevére sem történt utalás. Az elkészült tanulmányok közül később Péteri György munkája angolul, Kövér Györgyé és Pogány Ágnesé németül is megjelent. PÉTERI, 2002; KÖVÉR/POGÁNY, 2002. 28 BOTOS, 1999. Az igazsághoz tartozik, hogy a vállalkozás eredetileg kétkötetesnek indult, s mivel az 1944-ig tervezett első kötet tanulmányai csak részben készültek el, a szerkesztőségnek viszont eredményeket kellett felmutatni, az előtörténetet az 1924-es alapításig tárgyaló, készen lévő tanulmányokat önálló kötetben jelentették meg. Ez sem menti azonban a második kötet szerkesztőit és szerzőjét amiatt, hogy a munka a kéziratban maradt előtanulmányokra semmilyen utalást nem tesz. Szintén egyszerzős vállalkozásként készült el a harmadik kötet is: BOTOS, 2004. 29 Az eredmények összefoglalása: KÖVÉR, [2001], Az audiovizuális interjúk az OSzK Történeti Interjúk Videotárában készültek, Hanák Gábor irányításával. 30 TOMKA, 1996. Azóta megjelent második kiadásban is. Ld. még TOMKA, 1999. 31 PÉTERI, 1995; POGÁNY, 1998; POGÁNY, 2000; POGÁNY, 2007. 32 Ld. például VÁRHEGYI, 1995, valamint SOÓS, 2000.
