Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847-1873 167 Neutra Sámuel 1865-ben magyarosította nevét Nyitraira.169 Ez évben váltotta ki arany- és ezüstmüves iparjegyét, amelynek alapján 1866 novemberében Kohn D.-vel társulva ékszerész céget nyitott, amely a cégjegyzék szerint 1869. február 8-án szűnt meg. Valójában azonban ugyanazon a napon, ugyanazzal a Kohn D.-vel került bejegyzésre kettejük pénzváltó üzlete. Közben Nyitrai Benedek és társa név alatt Benedek Gáborral nem szüntette meg az arany-, ezüst- és ékszerkereskedés terén folytatott ténykedését sem (ez a cég a cégkönyvek tanúsága szerint 1871. május 30-án került törlésre). 1871 áprilisától a F. Rotter és társa, valamint Nyitrai Sámuel kötött társasági szerződést pesti arany- és ezüstkereskedő üzlet működtetésére, amelynek egyedüli meghatalmazott cégvezetője Boskovitz Mór lett (ezt a céget 1873. augusztus 21-én töröltették). 1872. május 21-én Nyitrai egy egyéni arany- és ezüstkereskedő céget is bejegyeztetett, ám ez csak 1873. április elejéig létezett, amikortól egy 1872. december 10-én kötött társasági szerződés alapján Réthy és Nyitrai cégként működött tovább (1873. szeptemberéig). 1872 novemberében Nyitray [sic!] még a bécsi Raten und Rentenbankkal is társult mint pesti váltóüzlet-tulajdonos beltag (a címvezető Rotter Fülöp), amelyből aztán a kültag bécsi cég 1873 augusztusában távozik, hogy aztán a Nyitray és társa egyéni váltóüzletként fejezhesse be cégtörténeti burjánzását 1874 márciusában.170 A pesti kereskedelmi testület nyilvántartása a regisztrált névhez a következő Iakonikus megjegyzést fűzte: „nach Wien 1874”.171 A Nyitrai-féle történet azonban ezzel még távolról sem zárult le, ezért szükséges még egy rövid epilógus. 1878-ban ugyanis Nyitrai, immár egy bécsi bejegyzett cég tulajdonosaként ismét felbukkant Budapesten. Ezúttal a IV. kerület Váci u. 27. szám alatt működtetendő „pénzváltó és sorsjegyárulási üzlet” gyakorlásához kért iparjegyet. Azt, hogy megtartsa a bécsi Nyitrai és társa (egyébként egyéni cég) nevét „kereskedelmi összeköttetéseinél fogva” elengedhetetlennek tartotta, ugyanakkor „bécsi üzlete további folytatása mellett itt folytonosan nem lehetvén jelen” magyarországi cégvezetőt akart alkalmazni, ezt azonban a cégbíróság, nem magyar fióktelepről lévén szó, nem engedélyezte. Ezután egy új fordulattal - „üzleti és vagyoni állapota gyökeres változására” hivatkozva - Wagner Antal bécsi magánzóval lépett Bécsben társas viszonyba, de Pesten továbbra is Rosenfeld Manó cégvezetése mellett indult be az üzlet. Nem teljesen zökkenőmentesen, mivel Rosenfeld „a magyar nyelvet egészben nem bírván ... az összes kézbesített iratcsomót a Werheim féle pénztárba elzárta”, s így a bejegyeztetés elhúzódott, s csak 1879 februárjára sikerült Wagner úr iparhatósági igazolványát megszerezni. A nehezen gründölt pesti cégből aztán Nyitrai már 1880 májusának végén 169 BFL Mikrofilmtár, IHA A 3567 (1860. május 10.) Az ara: Binjamin Nanett. Századunk névváltoztatásai. Bp. 1895. 170. 170 BFL VII.2.e TCJ és ECJ. 171 BFL IX.43. 6. PPKT. Cégjegyzék.
