Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
166 Reformálódó régi rendszerek Tény mindenesetre, hogy 1861. június 19-én Adler Lipót és Pimitzer Jakab társasági szerződést kötöttek, hogy Adler és Pimitzer néven Pesten bizományi és pénzváltó üzletet fognak működtetni. Ez a cég 1864. június 13-án oszlott fel. Adler Lipót 1863-tól hetente nyomtatott üzlettudósításokkal is jelentkezett a nyilvánosságban, amelyekben részletesen tájékoztatott az értékpapírpiac alakulásáról. Közben még az év májusában Adler Lipót öccsével, Dáviddal, Pimitzer Jakab pedig szintén testvérével, Alajossal alapított társas pénzváltó céget. Az előbbi Adler L. néven a Dorottya u. 14-ben (a Lloyd épületben), az utóbbi Brüder Pimitzer cím alatt a Dorottya u. 10-ben volt bejegyezve. 1869 májusának végén Adler Dávid kilépett és saját nevén saját pénzváltó üzletet hozott létre a József tér 11. számú szögletház Fürdő utcára nyíló egyik bolthelyiségében. Az immár egyedül továbbvitt Adler Lipót cég 1874. júniusában „végzés következtében” töröltetett, Adler Dávid cége pedig 1879-ben szűnt meg hivatalosan a cégbíróságon. A Pimitzer testvérek cégből Alajos 1871-ben távozott, helyére egy másik öcs, Frigyes került, aki 1876-ig maradt beltag (1879-ben 35 évesen zeneműkereskedőként nősült). A Pimitzer testvérek néven tovább működtetett egyéni pénzváltó céget Jakab 1885-ben töröltette a cégjegyzékből. A családi cégek osztódása és párhuzamos szövődése a pesti Cityben egyúttal a hatvanas évek konjunktúraívének hajlását is szépen illusztrálja. A cégszövődés többgenerációs változatát mutatta Herzberg Simon és fia, Sándor üzlete. A pesti váltótörvényszéknél ugyanazon napon, 1864. június 6-án jegyeztette be az apa ékszerész-cégét (Herzberg S.), illetve a fia pénzváltó irodáját (Herzberg A.).166 Mindkettő már régebb óta fennállt. A pénzváltó üzletet eredetileg Sándor öccse, Antal nyitotta, aki 1861-ben nyert felvételt a Polgári Kereskedelmi Testületbe, de ő 1862 nyarán elhalálozott.167 így szállt a cég nevében az „A.” Antalról Alexanderre, s lett a családi vállalkozás profilbővítésének egyik formája. A hirdetések alapján a Dorottya utcában új négyszögű ház 3. sz. alatt a szokásos tevékenységet folytatta: sorsjegyekkel, ígérvényekkel foglalkoznak, de „pénz kölcsönöztetik mindennemű állami, sorsjátéki és iparpapírokra és akár egyszerre, akár részletenként fizethető vissza”.168 Az ékszer- és a pénzváltó üzlet tehát párhuzamosan futott s csak akkor kapcsolódott újra össze, amikor az apa 1872 novemberében elhalálozott. Az özvegy anya ekkor továbbvitte a céget, s a cégjegyzés jogával a fiát ruházta fel. Másfajta mintázatot fedezhetünk fel a Nyitrai-cégek példáján, bár itt is az ékszerészet és a pénzváltás kapcsolódása alapján. A jelenséget a szemléletesség kedvéért cégburjánzásnak nevezhetjük. A pesti születésű, 1860-as házasságkötésekor 28 éves 166 BFL VII.2.e ECJ 1. 142; 145. Az apa „Herzberg S.” (Simon), a fiú „Herzberg A.” (Alexander) néven. 167 BFL VII.2.e Cg 876 V 1877. Anyakönyvi értesítés az apa halála után (1872. december 11.): Az apa, Simon, ékszerész: 1795-1872. Az anya, Lustig Karolina ( 1804—). A fiúk: Sándor, bankár (1828-), Ábrahám Antal (1839-1862). Sándor, aki 1863-ban Mandel Paulinát vette feleségül, első gyermekének- nyilván testvére emlékére - az Antal nevet adta. BFL Mikrofilmtár, IHA A 3567 (1863. február 15.). 168 Sürgöny, 1864. augusztus 28.
