Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847-1873 165 súnak mondott Franki Emanuel éveken keresztül volt könyvvivő Biedermann M. L. pesti telepén.160 Az 1807-es óbudai eredetű Morgenstern Antal pedig nem más, mint az 1857-es válság idején csődbejutott pest-bécsi textilnagykereskedő, Boskovitz Josef Lobi egyik veje, aki hamarosan a másik vejjel, Waitzenkom Károllyal társulva előbb közösen működtette a céget, majd 1870-ben teljesen átengedte neki.161 S ez az állítás igaz természetesen a fent már említett szepesszombathelyi, 1820-as születésű Hosszú Lajosra is. 1871 -re gyökeresen megváltozott a kép. Fuchs Ignác és Hosszú Lajos még tartotta magát, de az újonnan alakult pénzváltó cégek révén dominánssá válnak a főként az ország központjából származó, szinte kizárólag zsidó nemzedékek. Ha nem is a Szekfű által megénekelt módon, tehát nem eredendően, hanem mintegy következményként, de alátámasztást nyert a klasszikus megállapítás: „az a kevés pénzbeli tőke, mivel Magyarország a kapitalizmus beköszöntésekor rendelkezett szinte kizárólag a zsidóság zsebében volt”.162 Sorra egyenként leírni ezeknek az új szereplőknek a pályáját igencsak monoton feladat lenne. Ráadásul a kisebb figurákról meglehetősen keveset is tudunk. Ezért inkább olyanokra koncentrálok, akik kapcsolatrendszerük révén valamilyen tanulságos mintázatot rajzolhatnak ki. A fentiek alapján talán érdemes az intézményes úttörésben a Polgári Kereskedelmi Testületben fontos szerepet játszó Adler és Pirnitzer céggel kezdenünk. Az esetet a pénzváltó cégszövődés példájaként fogom értelmezni. Pirnitzer Jakab egy ifjabb nemzedék képviselőjeként, Pirnitzer Zsigmond és Schönstein Mária fiaként 1840-ben, Pesten látta meg a napvilágot. Hampel Antal kereskedelmi oskolájában két évi tanulás során sajátította el a „kereskedés theoretikus részét”. Azután előbb egy évig Schulhoff Móric nagykereskedésében tevékenykedett, majd apja irodájában nemcsak a könyvvitelt, de végül „az egész üzletet” ő vitte. Apja 1861 februárjában hunyt el. Ekkor folyamodott a pénzváltó üzletnyitási engedélyért, s a Polgári testület által megkívánt 6000 forintnyi alaptőkét is kimutatta.163 Adler Leopold hosszabb üzleti tapasztalat birtokában 1859-ben, 37 évesen kért pénzváltó üzletnyitási engedélyt. Öt és fél évet egy biztosítótársaság, a Generali Riunione Adriatica pesti ügynökségén, majd 12 évet a trieszti anyacégnél szolgált, azon kívül bécsi házak számára valuta- és értékpapírügyleteket bonyolított le.164 Kérvényének elbírálása idején már ügynökként, Pesten tett eleget nemzetközi megbízásoknak, például Ullmann Károly ajánlására a prágai Fischel’s Söhne cég számára.165 160 BFL 1202.g a. n. 18 002. (1845. június 11.) 161 BFL Mikrofilmtár, 1HA A 3579 (1843. október 10.); BFL VlI.2.eCg 1876V 554 162 SZEKFŰ, 1920. 216. 163 BFL IV.1303.fii. 224/1861 (1861. március 5.; március 22.) 164 BFL lV.1303.f 1040/1859 (1860. február 15.) 165 BFL IV. 1303.f 157/1859 (Protokoll, 1859. július 11.)
