Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bevezetés - A magyar banktörténet-írás helyzete és hagyományai
A magyar banktörténet-írás helyzete és hagyományai 15 kritikus recenzió megjelentetését nem vállalják. A recenzió végül - rövidített formában — a BUKSZ hasábjain mégis megjelenhetett.21 A múzeumok és levéltárak rengeteg kitűnő anyagot őriznek és ez az „anyagközeliség” is igen inspirativ lehetne. A muzeológusok viszonylag hamar felismerték a bankok készségét, hogy történetnélküliségüket szponzorként kompenzálják. így születtek az első kiállítások és a hozzájuk kapcsolódó kiállítási katalógusok. Az első például Szombathelyen.22 A szakszerű levéltári feldolgozás feltételei, még a régi levéltáros generáció jóvoltából, módszeres segédletek formájában szintén rendelkezésre álltak.23 A gazdaságtörténészeknek ugyanúgy autodidakta módon kellett elsajátítani a mesterséget, mint a többi szakma képviselőinek, akár a bölcsészkar történelem szakját, akár a közgazdasági egyetem pénzügy szakját végezték el. Speciális banktörténeti ismeretekkel igazából sehol sem találkozhattak. Többnyire a fiatalabb generáció képviselői vállalkoztak a régi banküzemtani ismeretek elsajátítására. Külön szerencséjüknek mondható, hogy a munka révén nemzetközi konferenciákon vehettek részt és bekapcsolódhattak nemzetközi összehasonlító banktörténeti kutatási projektekbe. Mindenekelőtt a Rondo Cameron és Valerij Bovykin által szervezett 1985-ös konferenciát, illetve az Alice Teichova és Alois Mosser által 1988 óta évente szervezett műhely-szemináriumokat kell megemlítenünk. Ezek révén a magyar résztvevők nemcsak megismerkedhettek a banktörténetírás legújabb kérdésfelvetéseivel, hanem eredeti kutatásaikkal maguk is hozzájárultak a kérdések pontosabb megfogalmazásához.24 Fontos lépés volt a szakma elismerése és elismertetése szempontjából, amikor 1992-ben Pogány Ágnes szervezésében és a Magyar Hitelbank támogatásával Budapest adhatott otthont a sikeres nemzetközi összejövetelnek. Ennek az azóta lassan korosodó gazdaságtörténész csoportnak a legnagyobb vállalkozása azonban kétségtelenül a Magyar Nemzeti Bank történetének első kötete volt.25 Az, hogy az első kötet megírásánál elsősorban gazdaságtörténészeket bíztak meg, az főként az induláskor a kötet szerkesztőbizottsági tagjaként szereplő Ránki Györgynek tudható be, de szerepet játszott az is, hogy a tematika kialakításakor a gazdaságtörténészek szakmai egységben léptek fel.26 A kooperáció is jól indult, hiszen az MNB révén egyrészt kutatási engedélyhez lehetett jutni a magyar levéltárakban (az MNB ugyanis 21 TOMKA, 1992. Az eredeti hosszabb recenzió több észrevételét igyekeztem ebben az előadásban is érdeme szerint hasznosítani. 22 Pl. RÁCSKAY, 1988; ACZÉL, 1989. 23 Ld. a Levéltári leltárak köteteit. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. és beolvadt vállalatai. I. k. 1-2. r.; JENEI, 1965; JENEI, 1972; TÖRÖK, 1972; SÁRKÖZI, 2005. 24 A bellagiói konferencia anyaga megjelent: CAMERON és V. I. BOVYKIN, 1991 (benne: KÖVÉR, 1991). A Béccsel kezdődő szeminárium-sorozat előadásaiból ld. Banking and Industry... 1989 (benne: POGÁNY ÁGNES és KÖVÉR GYÖRGY tanulmányai), POGÁNY, 1989; POGÁNY, 1993; KÖVÉR, 1993. 25 A Magyar Nemzeti Bank története I. 1993. 26 Ezért különösen fájlaljuk, hogy a közben sajnálatos módon elhunyt Ránki György neve (legalább gyászkeretben) nem szerepel a megjelent kötet szerkesztőbizottsági névsorában.
