Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
148 Reformálódó régi rendszerek nyertek”.120 Kern mindenesetre a negyvenes években is terménykereskedőként szerepelt, legidősebb lányát pedig az általa nevelt és taníttatott féltestvéréhez adta feleségül (Kern Jakab majd az ötvenes években lép önálló váltóüzlettel rendelkező nagykereskedésével elénk.) Váltóüzletét a Három Korona utcai háza első emeletén rendezte be és a Nagykereskedők testületében a középső zónába tartozó összeggel adózott, holott ekkor már fia, Ede is tagja volt a S. Enoch Kern et Sohn firmának.121 Két Csehországból beköltözött kereskedő-bankár is szerepelt 1847-es listánkon. Mindkettőjüket már a harmincas években itteni terménykereskedőként írták össze. Singer Veit - mellesleg a hitközség pénztárosa - vagy ahogy magyarosan emlegették Singer Vida bizományi és váltóügyekre specializálta később magát. A Neuernben született Fidschi testvérek (Sámson és Dávid, Sámuel fiai) közül Sámson „habár állandóan nem Pesten lakott”, mint itt letelepedett testvére, úgy vélte, hogy „e társas nagykereskedésben fáradhatatlan törekvései nem csak Pest városára, hanem az egész hazára nézve a műipar emelése s kereskedés felvirágzása tekintetében üdvös hatással valának”.122 Az iparra vonatkozó utalás — amely nem volt túlzottan gyakori az eddigiekben - nyilván az 1842-ben itt berendezett gyapjú- és tollosztályozó vállalkozásra vonatkozott, ami 78 munkást foglalkoztatott.123 A cég dinamizmusát jól mutatja a negyvenes évek közepén, hogy egy újabb Fleischl testvér, Dániel teszi át székhelyét Neuernből Pestre azzal az indoklással, hogy „mind az évenként nevekedő hazai termékek külföldre szállítása, mind az emez üzlettel egybekötött sokszerű, s e hazát a külfölddel folytonos összeköttetésben tartó kereskedési ügyreményei” következtében „jelen kereskedési üzletüknek még nagyobb kiterjedést és szélesebb kört adni” szándékoznak. S hogy e folyamat társadalomtörténeti oldalát se hagyjuk homályban, egyes szám első személyben idézzük tovább a beilleszkedéssel kapcsolatos aspirációkat, ami már teljesen megfelel a negyvenes évek szellemének: „célszerűnek, sőt szükségesnek látom, hogy mind magam, mind családom az itteni viszonyokkal ne csak megismerkedjünk, hanem egyszersmind azokhoz megszokjunk és megbarátkozzunk”.124 Fleischl Dániel az ideiglenes lakhatási jogot megkapván végül önálló terménykereskedésbe kezdett, s a Samson és D. Fleischl cég expanzióját a fiuk és unokaöcs generációjának (Károly és Adolf) társaságba fogadása révén oldották meg. Ehhez természetesen hozzátartozott a nagykereskedők testületének alapító tagsága, az ott fizetett magas adótétel és a Dohány utcai saját ház is. 120 Magyar Törvénytár, 1835-1868. 1896. 177-178. Az intézkedés létrejöttének körülményeiről Id. GROSZMANN, 1916. Ugyanitt azokról a vonásokról, amelyek a válaszfalak erősítése irányába hatottak. 121 A Kern testvérekről ld. MÉREI, 1951. 39 és 170; BÁCSKAI, 1989. 102. Valószínűleg testvére még az a Kern Izsák is, aki Kern Enoch fia cégével 1846-ban nyit (Iglóról odaszármazva) nagykereskedést. WStLA, HG. Fa. Fasc. 3. 2. Reih 105/ 108. 122 BFL 1202.g a. n. 17 916. 123 MÉREI, 1951. 171* 124 BFL 1202.g (Miss) a. n. 17 738. A negyvenes évek szellemére ebben a vonatkozásban lásd KÓSA, 1937. 93-131.
