Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873

A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847-1873

149

Igyekeztünk minél diakronikusabban átfogni az 1847-es induló időmetszetet, úgy véltük ugyanis, a dolgok lényegének mondott volna ellent, ha kimerevített állóképhez viszonyítjuk az „ezüstkor” történéseit. A Vormärz ugyanis a nagykereskedőknél, ha nem is a látványos áttörés időszaka, a kereskedő-bankár pesti formálódásában mégis meghatározó periódus.

5. táblázat

A nagykereskedők adómegoszlása (1847)

Polgári állás és felekezet

Adó [ebből háztulajdon római számmal]

10 Ft alatt

10-19,99 Ft

20 Ft felett

Összesen

Pesti polgár (%)

5 (27,8)

4 (22,2)

9(50)

18

római katolikus

2 [1]

3 [I]

2 [11]

protestáns

1

1

3 [11]

görögkeleti

2 [I]

„bekeresztelkedett zsidó”

4 [II]

Izraelita (%)

3(16,7)

8 (44,4) [I]

7 (38,9) [IV]

18

Összesen*

8 (22,2)

12(33,3)

16(44,4)

36

Pesti kereskedők (1840)** %

66,9

32,3

0,8

* 1 fő polgári és 2 fő izraelita nagykereskedő adótétele nem ismeretes.

** Forrás: BÁCSKAI, 1986. 1. k. 184.

Ha az 5. táblázat alapján az adómegoszlást (amit az üzleti jövedelmezőség rugalmas fokmérőjének tekintünk), a háztulajdont (ami a jövedelem vagyonná merevedő részére utal) a polgári állással és felekezettel szembesítjük, akkor az eddigi életutak summájaként további felismerésekre juthatunk. A pesti kereskedők 1840-es adómegoszlása125 alapján élesen kirajzolódik, hogy a kereskedő-bankári tevékenységgel foglalkozó nagykereskedők a kereskedő-társadalom magasabb jövedelmezőségű ágaiból származtak 1847-ben. Ebben alighanem nincs is semmi meglepő. Az viszont különösen szembeötlő, hogy a kereskedő-bankárok adómegoszlása tölcsérszerűen felfelé szélesedik. Ebben a konfigurációban két felekezet osztozik: a zsidóság és a protestánsok. Az egyébként talán nem túl szerencsésnek tűnő „bekeresztelkedett zsidó” kategória kü125 Bácskai, 1986. l. 184.