Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
124 Reformálódó régi rendszerek A banktevékenységet (is) folytató cégbirtokos származása és életútja szálán ki- bogozhatónak érezzük a fenti társadalom-gazdasági viszonyrendszer szövevényét, legalább is a cég összetétele oldaláról. Az értelmezés azonban azoknak az elméleti előfeltevéseknek a függvénye lesz, amelyek jegyében magáról a társadalomról gondolkozunk. Nyilván nem véletlen tehát, hogy a téma klasszikusának számító, orosz apától és komi anyától származó P. Sorokin a húszas években, az orosz forradalom sokkjának ellenképeként, nyugatra száműzetve, társadalmi mobilitásként fogalmazta meg „individuumok vagy társadalmi objektumok vagy értékek bármely átmenetét egyik szociális pozícióból egy másikba”.40 Vagy közömbösen mehetnénk el amellett a szembeötlő tény mellett, hogy D. Bertaux. a társadalmi mobilitás hatvanas évekbeli kutatója épp 1968 májusának „ködös napon hirtelen napsugárként”41 vakító élménye hatására indult el az antroponómiai disztribúció koncepciójának kidolgozása felé. Ez szerinte olyan folyamat, amely „minden nap, minden héten, minden hónapban, minden évben egy fix szerkezetet, az egyéneket foglalkozásukhoz vagy pontosabban a társadalmi rétegeket a társadalmi helyhez rögzítő szerkezetet reprodukál”.42 Nem kívánjuk a „mobilizációs csatornákat” a „fixációs mechanizmusok” ellen kijátszani, ezért nem is tartjuk szükségesnek, hogy eleve elkötelezzük magunkat egyik vagy másik teória mellett. Vizsgálatainkban - már amennyiben a forrásadottságok lehetővé teszik - mindkét értelmezési lehetőséget ki fogjuk próbálni. Legfeljebb azt találjuk különösnek, hogy a magyar szociológiai irodalom legjava - már amelyik egyáltalán tudomást vesz az életút-szemléletben megbúvó elvi alternatíváról43 - végül egyértelműen a mobilitás kategóriájában oldja fel a problémát. Vagy e mögött már elképzelhetetlen lenne az előbbi korélmény inverzét keresni? Tekintettel arra, hogy a nagykereskedők, szakkereskedők és pénzváltók között forrásadottságok szempontjából igen nagyok az eltérések, a fenti csoportokat különválasztva folytatjuk a származás és életút vizsgálatát. A származási háttér vizsgálatánál két tényezőt: a születési helyet és az eredeti vallást tudjuk tömegesen nyomon követni, elsősorban a polgárkönyvek, zsidóösszeírások, lakhatási jog iránti folyamodások és üzletnyitási engedélykérelmek alapján. Az előbbi a területi-regionális háttérhez képest bekövetkezett, az utóbbi az etno-kulturális induláshoz viszonyított elmozdulást, vagy annak hiányát méri. A kettő kombinációja alapján leszármazási táblázatok segítségével kirajzolódó származási típusokon belül azután lehetőség nyílott a foglalkozási út több ponton keresztül történő íveltetésére. Az élettörténeti módszer analógiájára - mi ugyanis nem írathattunk önéletrajzokat a kereskedő-bankárokkal - az üzletnyitási en40 Sorokin, 1964. 133. 41 BERTAUX, 1981. 171. 42 BERTAUX, 1977. 59. 43 ANDORRA, 1975. 102; Róbert, 1982. 113. sköv. Vö. Róbert, 1986. Bár Andorka Rudolf élete utolsó szakaszában kísérletezett az élettörténeti módszer alkalmazásával (ANDORKA, 1991), nagy szociológiai összefoglalásában a témának mindössze pár rövid bekezdést szentelt. ANDORKA, 1997. 71, 465, 635.
