Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 545 számítható a fővároshoz. Élik a birtokos nemesek életét, 1496-ban például a két Berki testvér, Imre és László kijelölt királyi ember. Élnek azonban rajtuk kívül is Berkiek, akiknek szintén közük van Budához, de a Keszi családdal való rokonságukat nem tudjuk igazolni. Berkinek és Érdnek csak a felét kapta a Keszi család (amely később Berkiről nevezte magát), míg ugyanott birtokosok voltak a Kálnayak, a budai Sthoz nevű patríciuscsalád, a Harasztiak (1467) stb., valamint később felbukkannak más Berki nevű nemesek. Ezek lehettek az ítélőmester Keszi Benedek oldalági leszármazottai, esetleg a Sthozok rokonai vagy itteni kisnemesek. 1477-ben olvasunk róluk. Ekkor épp Berki László és sógora, Sárkány Bertalan pereskedett egy Százhalom melletti Duna-sziget birtokáért nemes Budai Kisbán Bálinttal. A kúriából kiküldött királyi embernek Berki Barnabás volt a neve. A vizsgálatnál kihallgatták a szomszédos és conproviciális nemeseket. Nos, a szomszédok közt tesz vallomást Berki Domokos és Kelemen is. Berki Kelement viszont 1482-ben budavári tanácstagként látjuk viszont. 1483-ban a nádor vizsgálati parancsokat bocsát ki Kelemen deák budai lakos és Berki Barnabás által Haraszthy Ferenc berki birtokán elkövetett hatalmaskodások ügyében. Nem nevezik őket nemeseknek, és azt mondják, hogy Kelemen Erzsébet, míg Barnabás Lucia nevű felesége izgatására támadt a Haraszthybirtokra. Lefoglalták Haraszthy két jobbágytelkét, ahol Barnabás lakott. Látszólag tehát nem voltak nemesek, azonban az 1477-es vizsgálat alapján annak tekintendők. Megjegyzendő, hogy az állítólagosán jobbágytelken élő Berki Barnabás ugyanakkor (!) a vármegye szolgabírája. A hatalmaskodásban pedig a budavári udvarbíró emberei segítették őket. Mindenképpen lehetséges az a feltevés, hogy Berki Kelemen deák Erzsébet nevű felesége Keszi Benedek hasonnevű leányával azonos személy. Kelemen különben nemesi birtoka kezelése mellett továbbra is részt vett a főváros irányításában: 1484-ben (Kelemen deák) és 1487-ben (Berki Kelemen) vá-139 rosi tanácstag. Szabó—Cotta—Csatornás-atyafiság (62. ábra) Bizonyára tekintélyes budai polgár volt az a Szabó Imre, akinek a házában kellett nádori helytartói ítélet alapján egy 600 Ft-ot kifizetni. Neve Zabo formában maradt fenn, és így nem tudjuk, vezetékneve volt-e, vagy foglalkozását jelölték. 1493-ban a római Szentlélek-társulat anyakönyvébe iratnak be egy Sartoris Imre nevű budai polgárt, nejét Ilonát, valamint Antal és Ilona nevű gyermekeit. A később említendő Szabó Imre felesége és két gyermekének neve megegyezik ezekkel, ezért fel kell tennünk, hogy azonos személyről van szó. A Sartoris, szabó fia, vezetéknév azonban arra utal, hogy Imre maga már nem volt szabó, hanem a név vezetéknevévé vált. Bizonyára ő az a Szabó Imre, aki 1495-ben posztót ad el az udvarnak. 1512-ben, amikor Olasz utcai házát említik, már nem él. A családról egy 1517. évi oklevél tájékoztat részletesebben. Él még özvegye, Ilona, fia, Antal deák és leánya, Ilona, Gábriel György kassai bíró özvegye. Volt azonban még két, időközben meghalt gyermeke. Margit nevű leánya és férje, Csatornás György budai polgár elhunyt, és csak egy kiskorú, Katalin nevű leány maradt utánuk. János deák, Szabó másik fia egy esztergomi polgár, Pispek Gergely Katalin nevű leányát 132 132 1451: MÓL DL 14463.; 1455 és 1471: BÁRTFAI Szabó 1938. 817. sz.; 1457 és 1463: Pataki 1950. 292. p. 65. j.; 1485: MÓL DL 19057.; 1500: MÓL DL 73618.; Budai bortizedjegyzék 1510.: Csíkostó. szh.; 1496: MÓL Ft. Vasvári kpt. o. It. Fase. VII. nr. 63. [MOL DF 262533., regesztája: K.ÓTA 1997. 552. sz.]; 1467: Héderváry I. 323-328. p.; 1477: MOL DL 88595.; 1482: BFL ME 4. sz. [MOL DF 286051., kiadása: Budai mészárosok 364-366. p.]; 1483: DL 59704-7. Barnabás szolgabírósága BÁRTFAI SZABÓ 1938 462. p.; 1484: Észt. kpt. m. It Lad. 24. fasc. 3. nr. 30.; 1487: uo. Lad. 64. fasc. l.nr. 17. és Lad. 53. fasc. 3. nr. 18. [MOL DF 236334,238162., 238102]
