Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)

Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban

Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 515 patrícius, tanácstag és különben nemes Farkas Tamásnál, akit egy oklevélben „Wasaross”, azaz Vásáros Tamásnak hívtak." Hasonló nehézséget okoz a származáshely is. Péceli Antal szűcs esetében sem tudjuk, hogy nem egy Pécelre való szűcsről van-e szó. Az 1510-es bortizedlajstromban említett Paulus kapas thot esetében sem tudjuk, hogy melyik volt a vezetékneve ennek a szőlőbirtokosnak, de az is lehet, hogy egyik sem.11 12 A budai szíjgyártó céh mesterei között viszont valószínűleg Mathias Scebiniensis a szebeni, Paulus de Cassouia a kassai, Mátyás, illetve Pál mesterek, nem pedig a Szebeni vagy Kassai családok tagjai.13 Johannes Zabo Brassay esetében sem lehet meg­állapítani, hogy melyik a vezetékneve, de lehet, hogy egyik sem, hanem János szabó Brassóból származott.14 1510 körül a budai Rósás szőlőhegyen birtokolt Johannes Zabo Kassay, aki a dézsmát csíkostói szőlőjénél fizette ki. Igen, de Csíkostón volt szőlője a Szombatkapu előtt lakó Johannes Zabónak, és az Elevenhalszeren lakó Johannes Kassaynak. Melyik volt közülük Kassay Szabó János, a rósási szőlőbirtokos, Pintér Pál bérlője?15 Gyakori vezetéknév a Budai vagy Pesti. Elsősorban deákoknál, akiket többnyire mindenfajta vezetéknév nélkül, keresztne­vükön emlegetnek^ de ha például de Pesth, Pesthy, Pesthiensis jelzőt kapnak, akkor az lakó-, esetleg származáshelyüket jelöli. Tatai György deákot például gyakran Pesti vezetéknévvel ne­vezik, és kétségkívül pesti lakos volt.16 Vannak tulajdonságot jelölő vagy ragadványnevek, például a Magnus vagy Nagh. Itt sem tudjuk, mikor igazi vezetéknév. Egy példa: 1505-ben a Demjénmál szőlőhegyen írták össze Farkas magnus halwagót, azzal, hogy Sármelléken fizetett. Nos, Sármelléken valóban fizetett is egy nagy Farkas: Farkas magmis mezarus. Mi lehetett vajon a vezetékneve Farkasnak? Nem tudni, csak azt, hogy sem nem Nagy, sem nem Mészáros, sem nem Halvágó (a mészáro­sok foglalkoztak halárusítással!). A mészárosok fennmaradt céhkönyvében ugyanis fel van tüntetve a mesterek vezetékneve.17 Keresztneve sokuknak Farkas (azaz Wolfgang), de mind­össze egyet lehet azonosítani a tizedlajstromok Farkas keresztnevű mészárosai egyikével: Wolfgang Ramawrt Romay Farkassal. Fenti eseteinkben nem a vezetéknév változott meg, hanem a vezetéknév helyett foglalko­zása, származása, tulajdonságai alapján különböztették meg forrásaink a fővárosi polgárt. Elő­fordulhatott persze, hogy egy ilyen állandó jelző lassan kiszorította az igazi vezetéknevet, és örökletessé vált. Olyan példákat is tudunk azonban felmutatni, amikor valaki több igazi veze­téknevet (nem pedig jelzőt) használt. Érthető, hogy csak ritkán azonosíthatunk két különböző vezetéknevet használó azonos személyt, de mivel számuk nem mondható aránylag csekélynek, a valóságban sokkal gyakoribbnak kellett lennie. Kitűnő példákkal szolgál például a budai mészárosok céhkönyve. 1500-tól 1529-ig, 1527-et leszámítva évről évre olvasható a széktulajdonosok listája. Különös jelenségre figyel­hetünk fel a listák tanulmányozásakor. Ha egyik évben nem fordul elő olyan mester neve, aki később újból feltűnik, akkor gyakran helyette egy ugyanolyan keresztnevű, de más vezetékne-11 1510: MÓL DL 61980.; 1511: MÓL DL 61983. 12 1511: Prot. Búd. 55.; Budai bortizedjegyzék 1510.: Kapástemetés szh. 13 1526: KEMÉNY 1890. 385. p. 14 Budai bortizedjegyzék 1510.: Aranygomb, Kerekpalást, Hengerejtő szh. 15 Budai bortizedjegyzék 1510. 16 Ld. alább, a családjára vonatkozó Tatai (Pesti) c. alfejezetet. 17 Mészáros-céhkönyv.

Next

/
Thumbnails
Contents