Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
516 Társadalmi csoportok a középkori Budán vü mészárosról olvashatunk. Mivel ugyanabban a széktulajdonos-jegyzékben együtt sohasem fordulnak elő ezek az azonos keresztnevű, de különböző vezetéknevű mesterek, fel kell tennünk, hogy az illető több vezetéknevet használt. Vannak azonos jelentésű nevek (Koach- Schmid, Hakker-Meixner), de ez nem mondható el Cserbokor és Himperger István,18 19 Kramer és Ladendorffer György,10 Czechel és Klueg Wolfgang,20 esetében. Azonos személy Sibenwürger (a tizedj egy zékben Erdélyi) János Nemesember Jánossal is,21 de feltehetően nála egyik sem vezetéknév, hanem erdélyi származású nemesből lett mészárosról van szó. 1496-ban iratkozott be Bécsben az egyetemre a budai nemes Chuntstok alias Weger Kristóf. Kuntstock Gergely budai orvosdoktor és városi tanácsos fiaként apjával együtt egy 1499-es oklevélben is előfordult. Bár a Weger névvel sem nála, sem apjánál nem találkozunk többé, kétségtelen, hogy két vezetékneve volt, és elvileg kerülhet elő olyan oklevél, ahol csak Wegemek hívják.22 A krakkói egyetemen 1522-23-ban Volfgangus Syluas seu Hiller ex Buda bacc. Viennensisről olvashatunk. Bécsben csak a Hiller nevet használta.23 Több példa helyett most néhány olyan személyt mutatunk be, ahol a kettős vezetéknév használatának okát is meg tudjuk mondani. Mizsér Mihály pesti patrícius egyik vejét Mizsér Balázsnak, a másikat Gewtth alias Myser Márknak hívták. Götth maga budai származású volt, és csak mint Mizsér veje vette fel felesége vezetéknevét. Valószínűleg azonos volt a helyzet a másik vővel is.24 Nemes Komlodi Gál két társával együtt 1476-ban Mátyás követeként ment Firenzébe, hogy a király esküvőjére bevásárlásokat hajtson végre. A követek feltehetően áruhoz értő kereskedők voltak. 1498-ban már nem él, és özvegye Orsolya Kreus, másként Kemlődy György budai polgár felesége. Már 1489-ben olvashatunk Kömlödy Györgyről. György mint budai városi esküdt 1507-ben és 1511-ben Kreus, 1512-ben Kömlödy néven szerepel. A mostohafiával, Kömlödy Gál fia Miklóssal folytatott perében 1511 -ben kiadott oklevélből kiderül, hogy örökségét fele részben az özvegy és általa az új férj, Kreus és fele részben Kömlödy Miklós örökölte. György tehát felvette Kömlödy nevét, és például a bortizedlajstromokban is csak ezen a néven fordul elő.25 Hasonló volt a helyzet Pemfflinger János budai bíróval; az özvegyét feleségül vevő Gallinczer Lénárt ezentúl felváltva a Pemfflinger és a Gallinczer nevet viselte. Megjegyezzük, hogy Pemfflinger Jánosnak maradtak fiai.26 18 Mészáros-céhkönyv. Széktulajdonosok jegyzékei 1500-tól végig. Kovács: uo. 1504-29, Hakker Márton: uo. 1520-29. 19 Uo. 1502-29. 20 Uo. 1508-16. 21 Uo. 1500-11. Özvegye: 1512. 22 Matrikel II. 249. p.; 1499: Észt. Kpt. m. lt. Lad. 53. fasc. 3. nr. 20. [MOL DF 238104.] 23 SCHRAUF 1893. 95. p. 24 Ld. alább, a családjára vonatkozó Mizsér c. alfejezetet. 25 1476: Balogh 1966.1.470-471. p.; 1498: KNAUZ 1863b. 60. sz.; 1489: MOL DL 19491.; 1507: Észt. kpt. m. lt.. Lad. 71. fasc. 1. nr. 8. [MOL DF 238294.]; 1911: KNAUZ 1863b. 93. sz.; 1512: Prot. Búd. 107. p. Az utolsó ítéletlevél a perben 1513: KNAUZ 1863b. 103. sz. Kömlődy-Kreus Györgynek 1505-ben 570 köböl, 1510-ben 199 köböl bora termett. (Budai bortizedjegyzék 1505, Budai bortizedjegyzék 1510. Aranygomb szh. és 1510-ben áthúzva Magasallja szőlőhegyen 175 köböl.) A Fuggerek 1527. évi leltárában fordul elő utoljára Kraus (!) György: 3 Ft 22 d-ral tartozik a Fuggereknek. STRIEDER 1905. 108. p. A Kömlödy család Komárom megyében volt birtokos: Csánki 1890-1913. III. 528. p. 26 Ld. alább, a Pemfflingerekre vonatkozó Pemfflinger c. alfejezetet.
