Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
A budai német patriciátus társadalmi helyzete... 501 dik feléig nem nagyon tudunk új családokat kimutatni német részről a város vezetőségében.349 Régebbi tanulmányunkban viszont rámutattunk, hogy a Jagelló-kor családjai mind általában ettől az időtől, sőt az 1470-es évektől jutottak a tanácsba, míg addig a Mátyás előtti családok kihaltak.350 Mint ott is rámutattunk, a vezető rétegbe jutásnak a vagyonon kívül a régebbi családok tagjaival kötött házasságra is szükség volt. A negyvenes években, úgy látszik, lecsökken az idegenek beházasodása, illetve ha megtörténik, az nem beházasodás, hanem a leány költözik el. Nem lehet ugyanis véletlen, hogy a négy Münich leány közül három megy férjhez pozsonyihoz, de úgy, hogy egyik Münich-vő sem költözik Budára, hanem Pozsonyban marad. A 15. század közepén a nürnbergiek bányavárosi szereplésében is bizonyos — bár nem teljes351 törés mutatható ki.352 Az idegenek Budára költözésének csökkenése ezzel párhuzamos jelenség, és nyilvánvalóan kapcsolatban áll az akkori zavaros magyarországi viszonyokkal, 1. Ulászló és a Habsburgok harcaival, Giskra csapatainak térhódításával a bányavárosok vidékén, valamint a török veszedelem hirtelen akuttá válásával. A nürnbergi és egyéb ffankföldi üzletembereknek nyilván nem látszott biztonságosnak a bányavállalkozások finanszírozása és ezzel együtt a fővárosi megtelepedés, ahol amúgy is a belső harcok gyengítették ennek a német rétegnek a befolyását. A magyarországi piac posztóval való ellátását Pozsonyon keresztül is lebonyolíthatták. Gyengült viszont az állatkivitelben játszott szerepük. Bár ebben az üzletágban külföldi németek már korábban helyet foglaltak, sőt még a század első felében is kimutathatók, ekkor már egyre nagyobb mértékben a budai és pesti magyar polgárság sajátította ki a maga számára.353 Újabb változást Mátyás uralkodása hozott. Pozsony addigi vezető szerepe megtört, ami megmutatkozott egyrészt a tekintélyesebb, tőkeerős pozsonyi családok egy részének Budára költözésében, másrészt egy újabb délnémet, főleg nürnbergi bevándorlásban. Ez utóbbiak újra megkísérelték a színesfém-kereskedelem hasznának lefölözését, ez azonban csak igen kis mértékben, rövid időre sikerült,354 355 ugyanis a Fugger-Thurzó vállalattal szemben nem voltak életképesek. A posztóbehozatal viszont ennek és a velük kapcsolatot tartó ausztriai, főleg bécsi eredetű rétegnek, amely most már Budát tekintette magyarországi piaca központjának, monopóliumává vált. ’55 Új üzleti és ezzel együtt családi kapcsolatokkal járt a délnyugati kereskedelmi útvonal erőteljesebb kiépülése. Ez a Stájerországon keresztül vezető kereskedelmi útvonal a határ menti stájerországi városok fellendülését hozta magával, különösen Radkersburgét (ma349 Bírák német részről az 1440 előtti bíró Onwein, a Münich-vő Münzer, valamint Weissenstein Márton voltak (Id. a függeléket). Weissenstein 1457-ben tanácstag is volt, Észt. kpt. m. lt. Lad. 53. fasc. 3. nr. 9.; Lad. 64. fase. 1. nr. 10. [MOL DF 238093., 238157.] A családból a budai Weissenstein János 1408-ban, úgy látszik, a soproni adó beszedésével volt megbízva (HÁZI 1921—43. 1/2. 7-8. p.), majd 1411-ben királyi megbízásból fát ment vásárolni Bécsbe, QuGSt Wien, II/2. 1836. sz. ; Regesta Imperii XI/1. 31. sz. Az 1439-es mozgalom utáni évtizedekben volt a régi patriciátusból tanácstag Reichel Egyed (ld. fenn, 297. j.) és Rautschan Miklós, nyilván Rauczan Péter bíró leszármazottja, is. (1457/58: Nürnbergi Áll. Lt. Rep. 74. Urkunden des Stadt- und Landalmosenamtes Nr. 114. Mályusz reg.) A ritka új család között a Hertauff említendő. Hertauff János mészáros 1441/42-ben, 1456/57-ben, 1458/59-ben, 1462/63-ban és 1464/65-ben mutatható ki esküdtként. Észt. pr. lt. Archívum ecclesiasticum vetus nr. 46 [MOL DF 249009.]; MÓL DL 15153.; P X. 663-664. p.; MÓL DL 15785.; MÓL DL 16188. 350 Kubinyi 1966. 272. p. skk. 351 Vö. a Mühlsteinek igaz hogy csak a hatvanas években, KUBINYI 1963-64. 86. p. 352 Stromer 1971b. 364-365. p. 353 Kubinyi 1971b. 354-359. p. 354 Kubinyi 1963-64. 85-88. p.; Kubinyi 1971b. 359. p. 355 Uo. 390-403. p. (kivéve az olasz posztók behozatalát, amely az olaszok üzletága maradt).
