Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
502 Társadalmi csoportok a középkori Budán gyárul Regede), Fürstenfeldét, illetve Pettauét (Ptuj).356 A jelentős radkersburg-grazi kereskedőcsaládból származó Eggenberger Boldizsár (nem cserélendő össze az Eggenburger családdal) 1466-os kamaraispánsága357 már mutatója ezeknek a kapcsolatoknak. Bár az ezeken a városokon át lebonyolódó kereskedelemben az olaszoknak és a magyar szarvasmarha-exportőröknek jelentősebb részük volt, természetesen a stájer határvárosok ki tudták használni kedvező földrajzi fekvésüket. Hogy ez a magyarországi kereskedők érdekeit is sértette, az onnan is kiviláglik, hogy Mátyás Regede és Fürstenfeld elfoglalása után az itteni polgárságot - nyilván csak a gazdagabbját - Budára telepítette.358 Ehhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy Stájerország vasbányászata révén is gazdaságilag igen fontos volt a magyarországi gazdasági élet számára. Sajnos nem tudjuk - legalábbis ma még nem -, hogy melyek voltak azok a stájer családok, amelyeket Mátyás telepített Budára, nyilván abból a célból, hogy tőkéjükkel ne akadályozzák, hanem erősítsék a magyarországi kereskedők boldogulását. Annyi mindenesetre tény, hogy a korábbi tanulmányunkban említett családok közül is több innen, illetve a szomszédos Karintiából származott. Annyit eddig is tudtunk, hogy a későbbi alkincstartó Pemfflinger Márk Regedéből jött Budára, ahol rokona, Pemfflinger János városbíró volt (másik rokona, Pemfflinger Kristóf, ugyanezt a tisztet töltötte be Bécsben).359 A család különben a Regensburgtól északra eső Pemfflingről kapta nevét,360 most azonban már azt is tudjuk, hogy Márk 1497-ben nemesként iratkozott be a bécsi egyetemre, ahol illetőségi helyéül Collnsburgot adta meg. Ez a kis helység, nyilván családi birtoka, a Nümberg-Passau közti útvonalon, a családnak nevet adó Pemfflingtől alig harminc kilométerre fekszik.361 Nyilván Bécsből küldte a rokonság Regedébe Márkot, hogy ott képviselje a családi cég érdekeit. A délnyugati irányú kereskedelem annyira érdekeiket szolgálta, hogy Márkon kívül egy nőtestvére is ott telepedett le és ment férjhez. Budára csak János halálának közeledése szólította Márkot.362 Egy másik budai bíróról, Freiberger Wolfgangról is csak most tudtuk meg, hogy szintén a Magyarországtól délnyugatra eső területről származott. 1501-ben iratkozott be a bécsi egyetemre; származáshelyéül St. Veit van megadva.363 Ez csak a karintiai St. Veit an der Glan városa lehet, amely a középkorban igen jelentős vaskereskedő város volt, innen származott többek között a fémkereskedelemben naggyá lett nürnbergi Kaltenhauser család is. Az azonosítást kétségtelenné teszi, hogy ennek a St. Veitnek fekszik tőszomszédságában Freiberg.364 A Kaltenhauser család - most már Nümbergből - különben az 1520-as években a legjelentősebb budai kereskedők közé tartozott.365 356 Uo. 374. p. skk.; Pickl 1970. 432. p. skk.; Pickl 1971a. 71-80. p.; Pickl 1971b. 320-321., 336. p.; Tremel 1954. 99., 120. p.; ÎREMEL 1966. 123-124. p. 357 Budai kamaraispán volt: HORVÁTH-HuszÁR 1955-56. 30. p. Már az apjának is voltak budai kapcsolatai: Tremel 1966.125-126. p. 358 HdbHistSt. Österreich II. 52., 127. p. 359 KUBINYI 1966. 253-254. p. 360 Ma az oberpfalzi Waffenbrunnhoz tártozik. HdbHistSt. Deutschland VII. 779. p. 361 Matrikel II. 258. p. 362 Ld. a 359. jegyzetben idézett cikk adatait. 363 Matrikel II. 287. p. Ld. rá Kubinyi 1971b. 426. p. 364 HdbHistSt. Österreich II. 211., 285-286. p.; a Kaltenhauserekre Ntlrnbergben: HALLER 1967. 132-133. p.; WESTERMANN 1971. 272. p. 365 Kubinyi 1971b. 394. p.
