Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
722 Arcok a középkori Budáról Szerencsés 1526 őszén halt meg,149 és ezzel egyidejűleg a Szerencsés-Haller kereskedelmi cég is tönkrement. 1526. augusztus 29-én II. Lajos király egész seregével elesett. A magyar rendek Szapolyai János vajdát választották az új királlyá. Mivel az ország mindkét érseke, Szálkái László esztergomi és Tomory Pál kalocsai érsek a mohácsi csatamezőn elesett, 1526. november 11-én Székesfehérvárott Podmaniczky István, nyitrai püspök koronázta őt királlyá. János király az egykori kincstartót, Várday Pált nevezte ki esztergomi érseknek. A főurak egy kis részét kivéve az egész ország elismerte János királyt. Ezzel szemben Báthory István nádor, Szapolyai egyik ellensége, Habsburg Ferdinándot kiáltotta ki Magyarország királyává, aki a dinasztikus szerződés értelmében erre hivatott is volt. Ferdinándnak sikerült egy éven belül elfoglalnia az egész országot és királlyá koronáztatnia magát. Várday és szinte az összes főpap Ferdinánd oldalára állt. János király, aki életében egyszer mutatott energikus magatartást, amikor 1514-ben legyőzte a parasztfelkelést, Lengyelországba menekült. Ferdinánd is újból elhagyta az országot és helytartót nevezett ki maga után.150 Hans Haliért, aki Visegrádon már pénzverő mester volt, budai pénzverő mesterré nevezték ki, de ehhez nem kapott pénzt, így adósságot kellett felhalmoznia.151 Az új kormányzat azonban hamarosan alkalmatlannak mutatkozott feladatára, nőtt az elégedetlenség és ismét megerősödött János király pártja. Szapolyai végül visszajött és a mohácsi csatamezőn Magyarország legyőzőjével, Szulejmán szultánnal szövetséget kötött. 1529. szeptember 8-án a szövetséges török-magyar csapatok elfoglalták Budát.152 A Ferdinánd pártján álló főurak és a legtöbb budai polgár elmenekült a városból, Hans Haller is velük ment.153 A német városbíró, Wolfgang Freiberger és a vele Budán maradt német polgárok elvonultak, de a törökök útközben megölték őket. Freibergert, a középkori város utolsó német bíróját nagy tisztelettel, ahogy az egy hivatalban lévő városbírót megillet, a Nagyboldogasszony templomban temették el. Maga Szerémi György, János király udvari káplánja szintén részt vett a gyászmise bemutatásában.154 Az elmagyarosodott várost a következő években János király csak a magyar polgárság segítségével tudta megvédeni Ferdinánd csapatainak ostromától. Ezért János király a polgárságnak jelentős kiváltságokat adott, például nemesi rangra emelte a polgárságot.155 Természetesen a Ferdinánd oldalán álló polgárok javagáit rá. Vö. Kubinyi 1963b. 134. p. 71. j. Vö. 162. j. Összefoglalóan az a véleményünk, hogy a Fuggerekkel szembeni intézkedéseket mindenek előtt egyrészt a királyné pénzszükségletei, másrészt a rézbányákra vágyó nürnbergi körök váltották ki. 149 RATKOS 1957. 468. p. 150 A helytartóság elnöke Báthory István lett; tagjai voltak: Várday Pál eszztergomi érsek, főkancellár, Szalaházy Tamás kancellár, Gerendy Miklós érsek, kincstartó, Thurzó Elek országbíró („iudex curiae”), és Báthory András tárnokmester. Ld. Ember 1946. 92. p. skk. 151 Huszár 1958. 116. p. egy oklevelet idéz, ami szerint a Magyar Kamara 1529. március 10-én Hans Hallerral egyezményt kötött a budai pénzverésről. O azt gondolja viszont, hogy ez a pozsonyi pénzverésre vonatkozik. Ezzel szemben ld. Függelék 16. sz. 152 IVÁNYI 1941. 40. p. 153 Ld. Függelék 16. sz. Vö. Egy korabeli magyar krónika, amit Verancsics hagyatékában találtak: „Báthory István nadorispán elhagyja Budán az oktávát, Báthory Andrással, az több urakkal egy napon az császár hírit hallván, kiszikínek Budából”. Verancsics II. 30. p. Haller is elmenekült, minthogy később Pozsonyban bukkan fel. 154 MOL E 15 Magyar Kamara Levéltára. Expeditiones Camerales. 16. sz., sine dato. Fase. II. fol. 56v. Szerémi 264. p. Szerémi Freibergert „optimus homo et bonus”-nak nevezi. Kubinyi 1959a. 109., 117. p. 168. j. és HALLER 1962. 478. p. 155 János király hét kiváltságot adott Budának, melyeket 1538-ban arany bullával megerősítve vettek át (ez a középkori városi levéltár egyetlen megmentett darabja: mára azonban elveszett). Kiadva: Podhradczky 1841. 57-90. p. PALUGYAI 1852. 33-46. p. Az 1533. márc. 25-i legfontosabb kiváltságban János király megemlékezik
