Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
A nürnbergi Hallerek Budán 721 Szapolyai János politikájában látja, csak részben bizonyítható.139 Mégiscsak gondolnunk kell a Fuggerek és a nürnbergiek közti konkurenciára. Az ügyet talán jobban megvilágítja Szerencsés és Haller egymás közti viszonya. Szerencsés bizonyára nemcsak azért adoptálta Haliért, mert az tehetséges kereskedő volt, hanem azért is, mert Szerencsés és Haller kereskedőházait ugyanaz az érdek vezette. A Hallerek Erdélyben kereskedtek, és Szerencsés felesége is onnan származott. Ezeket az erdélyi kapcsolatokat az is erősítette, hogy Szerencsés feleségének egyik rokonával, a nagyszebeni patrícius családból származó Eufemia Hechttel házasította össze Hanst.140 A fényes esküvőt 1518-ban tartották meg Budán. A király rokona, Brandenburgi György őrgróf személyesen vett rész az ünnepségen.141 Mivel Szerencsés a politikának szentelte magát, Haller vezette az ő üzletét. Bár Haller is volt egyszer alkincstartó, nyilván azért, mert őt nem utálták annyira, mint Szerencsést. Sajnos nem tudjuk, hogy kinek a kincstárnoksága idején viselte a hivatalt; úgy gondoljuk, hogy vagy Várday, vagy pedig Báthory idején.142 Hans Haller ebben az időben - bizonyára Szerencsés befolyására - a király kamarása (aulicus) is volt, és mint ilyen 1524. szeptember 8. és december 25. között a visegrádi pénzverde elöljárója, ahol a „nova moneta”-t is verték. így tudta az örökbefogadó apa pénzreformját saját hasznára fordítani.143 Szerencsésnek azonban más célokhoz is szüksége volt Hallerra. Ő ugyanis azokhoz a magyarországi kereskedőkhöz tartozott, akik feudális urak tőkéjével űzték a kereskedelmet.144 Kereskedelmi kapcsolatai valószínűleg Itáliába vezettek, ahonnan származott. így célszerű volt számára egy nürnbergi üzlettárs. A Hallerek nürnbergi és különösen a budai ága is azonban már hamarabb kapcsolatba lépett a bányavárosokkal, mint a Fugger társaság. Most, a Fugger bányák elkobzásakor, ismét lehetővé vált a nürnbergiek számára a rézkereskedelem.145 Különösen Wolf Seldner, Beheim kamarás sógora lépett az előtérbe.146 Bár neki nem Hallerral, hanem Andreas Kaltenhauser budai polgárral voltak kapcsolatai,147 mégsem hisszük, hogy Hans Hallernak, mint Mühlstein unokának és Ruprecht fiának, ne lett volna éppígy része a Fuggerek elleni intézkedésekben. Ezt a feltételezést erősíti meg Dernschwammnak Hansszal szembeni ellenséges állásfoglalása, és az is, hogy Haller maga is szembe fordult később a Fuggerekkel.148 139 PÖLNITZ 1949-51. I. 602. p. Dernschwamm maga viszont azt állítja, hogy a vajda és nagybátyja uradalmain a Fuggerekkel szemben nem alkalmaztak erőszakot (RatkoS 1957.466. p.), és mivel az elkobzás mégiscsak Mária királyné érdekében történt, elég valószínűtlen, hogy Szapolyai a királyné hatalmának növekedését engedte volna. Ezzel szemben Nürnberg városa nagyon is érdekelt volt abban, hogy polgárait a részkereskedelembe bevigye. Vö. PÖLNITZ 1949-51. II. 559. p. és lent. 140 RatkoS 1957. 462. p. és Függelék 15., 20-21. sz. Haller apósa Hans Hecht nagyszebeni városi tanácstag és jegyző volt. Helybeli patrícius családból származott, Bécsben tanult és Nagyszebenben a reformáció aktív támogatója volt (Fabritius 1875. 31., 66. p. stb.). A 15. sz. végén Georg Hecht (magyarul „Chucas”, azaz „Csukás”) nagyszebeni polgármester és kamaragróf (Kubinyi 1957-58. 20. p.). 141 RatkoS 1957. 462. p. 142 Várdayval mindig jó kapcsolata volt Hallernak (Id. lentebb), Báthory ezzel szemben egy levélben Haller alkincstartó tisztségére utal (ld. Függelék 16. sz.). 143 Viktorin 1872. 36. p. 144 Erről ld. Kubinyi 1959a. 104. p. és Haller 1962. 472. p. 145 Ld. fent 138. j. és PÖLNITZ 1958-63. I. 399. p. 33. j 146 PÖLNITZ 1949-51.1. 576. p. és PÖLNITZ 1958-63.1.392. p. 16. j. 399. p. 33. j. és 413. p. 101. j. Továbbá: RatkoS 1957. 116., 221. p. (Seldner levele Ferdinánd királynak 1526-ból), 234., 299., 302-305. p. 147 Ld. fent 135. j. Ő is nürnbergi volt. Id. HALLER 1962. 475. p. 148 RatkoS 1957.462. p. Dernschwamm Ítéletében mindenkivel szemben igazságtalan volt, aki a Fuggerek felé nem barátsággal viszonyult. így pl. Beriszló Péter kincstartóval és püspökkel is szembefordult, pedig erre ö nem szol
