Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)

Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez

A NÜRNBERGI HALLEREK BUDÁN Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez A 14. század óta a nürnbergi kereskedőknek növekvő befolyása volt Magyarországon,1 amely országnak nem volt említésre méltó ipara, és így rá volt utalva az idegen árukra, különösen a posztótermékekre, amiért Magyarország cserébe aranyat és rezet kínált.2 A dél-német, köztük mindenek előtt a nürnbergi kereskedők, már a 14. század első fele óta szerepet játszottak az or­szág kereskedelmi életében,3 mégis a század végéig jelentős konkurenciát jelentettek számukra az itáliaiak.4 Az itáliaiak uralkodó helyzete a 15. század első éveiig tartott. Ekkor Zsigmond ki­rály szinte valamennyi itáliait elfogatta, mivel azok vele szemben az ellenkirály nápolyi Lászlót támogatták.5 Ezzel megkezdődött a dél-németek6 nagy korszaka Magyarországon.7 Ebben az időben volt Zsigmond király legbefolyásosabb gazdasági tanácsadója Marcus de Nuremberga,8 aki kidolgozta a király gazdasági reformját is.9 Az ország minden német városában találkozunk dél-német területekről származó kereskedőkkel,10 11 és mivel a magyar polgároknak nem volt em­lítésre méltó tőkéjük, rá voltak utalva a dél-német áruhitelekre és így azok adósaivá váltak." Különösen jól megfigyelhető ez a határváros Pozsony esetében. A város Zsigmondtól árumeg­állító jogot kapott, ami biztosította befolyását az ország külkereskedelmében.12 Nürnbergi ke­reskedők is számos pozsonyi kereskedő hitelezőjévé váltak.13 Budát szintén jó kapcsolatok fűzték Ntirnberghez.14 Ezt többek között abból láthatjuk, hogy a városi patríciusok szervezete, 1 Az egykori birodalmi város, Nürnberg keleti kereskedelme kutatásának fontosságára, különös tekintettel a külföl­di forrásokra, Helmut Haller von Hallerstein báró. Budai német kereskedők c. tanulmánya (Haller 1962. 467., 479. p.) hívta fel a figyelmet. Az alábbi tanulmánnyal és a Függelékben ez idáig nem közölt regesztákkal kívá­nunk a nürnbergi és a magyar kereskedelem- és gazdaságtörténethez hozzájárulni. Helmut v. Haller báró számos adatot bocsátott rendelkezésre a báró Haller v. Hallerstein Gründlachi kastélyának családi levéltárából (további­akban: HÁG), valamint az általa előkészített családtörténeti kutatásaihoz felhasznált más levéltárak anyagából. Átvállalta továbbá az értekezés német szövegének átdolgozását és a korrektúra átolvasását. A tanulmányban sze­replő illusztrációk: 59., 119-120. ábra [Szerk.]. 2 KOVÁTS 1902. 88. p.; KOVÁTS 1922. 111. p. kk.; PAUL1NYI 1933. 402. p. skk.; MOLNÁR 1949a. 194. p. skk. 3 PAULINYI 1933. 414. p.; MÜLLER 1909. 627. p. 4 Lederer 1932. 164. p. kk. 5 MÁLYUSZ 1958. 306. p. skk 6 A ma használatos „Felső-Németország” („Oberdeutschland”) [dél-német területek] kifejezés nem egyértelmű. Egy 1958. június 17-én különböző gazdaságtörténészek által Nürnbergben tartott ülésen a következő definíciót fogalmazták meg: „felső-német [dél-német] terület nagyvonalakban az a vidék, amelyet Frankfurt, Nürnberg, Ba­sel, Strassburg határol”. (H. v. Haller báró közlése). [Az eredetileg német nyelven közölt tanulmányban használa­tos „Felső-Németország” és „felső-német” kifejezéseket a mai nemzetközi szakirodalmi gyakorlatnak megfele­lően a „dél-német területek” és „dél-német” kifejezéssel fordítjuk. - A Szerk] 7 H. v. Haller báró közlése szerint a nürnbergi tanács hivatalnok könyve. 8 H. v. Haller báró szerint az illető zsidó származású, amint a még tárgyalandó Szerencsés és Ernuszt is. 9 MÁLYUSZ 1960. 172. p. skk. 10 GÜNDISCH 1944. 44. p. skk. 11 Lederer 1932. 82-126. p. 12 MÁLYUSZ 1927a. 370 p ; Szűcs 1955. 22. p. 13 KOVÁTS 1922. 131-36. p.; LEDERER 1932. 122. p. skk. 14 PAULINYI 1933. 414. p. 42. j.

Next

/
Thumbnails
Contents