Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai káptalan késő középkori jegyzőkönyve
A budai káptalan késő középkori jegyzőkönyve 685 mat a budai káptalanban.81 Gyulai Pál viszont Henczelffy ítélőmester ügyvédjeként jár el, és így Bak analógiája alapján feltételezhetjük, hogy az ítélőmester szolgálatában állott.82 Szálláspataki Oláh István és Pesti Bereck kanonokok a personalisi kancellária jegyzőiként működtek.83 Szántó Mihály kanonok viszont egyházi funkciót látott el: először Szilágyi Erzsébet, majd Mátyás király káplánja volt, sőt a király a pápához is elküldte.84 Némethy Pál Bakócz prímás szolgálatában állott mint a prímás budai házának udvarbírája, majd gazdája a bozóki prépostságot szerezte meg számára.85 A budai káptalan és a kancelláriák közti személyi kapcsolatokra utal Karai László prépost egyik levele is.86 A budai káptalannak a központi bíróságok kancelláriáival való összefonódása egyben eligazít bennünket a kanonokok iskolai végzettségének kérdésében is. Megállapítható ugyanis, hogy legalábbis korszakunkban igen ritka köztük az egyetemet végzett. A 16. sz. elején csak egy kanonokról tudjuk, hogy egyetemi fokozata volt,87 noha Laskai püspök szentszéki bíró, és Szegedi Benedek káptalani vicarius esetében feltételezhetjük még az egyetemi végzettséget. De még arra sincs adat, hogy felvételüket kérték volna, valamely egyetemre! A kanonokok többsége úgy látszik tehát, hogy hazai iskolában végzett, s a „gyakorlati jogászrendhez” tartozott.88 89 Megjegyzendő, hogy ez nem volt feltűnő; ebben az időben a székeskáptalani tagok közt sem volt a többség egyetemi végzettségű.87 A bírósági, vagy hiteleshelyi teendők gyakorlati jogászokat igényeltek. Viszont amennyiben a budai káptalan javadalmait aktív hivatalnokok fizetésére, esetleg szolgálatból kilépett tisztviselők nyugdíjazására használták fel, ennek tükröződnie kellett a kanonokok életkorában és szolgálati idejében. Az alábbiakban ezért összeállítottuk az általunk ismert 96 óbudai kanonok káptalani tagságának idejére vonatkozó adatok táblázatát. Természetesen adataink nem teljesek, hiszen az egész hatalmas magyarországi okleveles anyag átnézése lenne szükséges egy ilyen munkához, azonban a mégis rendelkezésünkre álló adatok nagy száma feljogosít következtetések levonására. Hat-hat éves periódusokra osztottuk a kanonokok megállapítható szolgálati idejét, és megkülönböztettük azokat, akik 1458-ban, Mátyás trónraléptekor már a káptalanban voltak, illetve 1490-ig oda beléptek, azoktól, akik a Jagelló-korban kezdték szolgálatukat. Egy-egy kanonok esetében felvettük teljes szolgálati idejét, tehát azt az időt is, amit 1458 előtt, vagy 1526 után töltött a káptalanban. 81 MÓL Ft. Észt. kpt. m. It. Lad. 49. fasc. 3 nr. 4. [MOL DF 237918.]; Hásságyi kanonoki kinevezése 1464-ben. 82 Prot. Búd. 341. p. 83 1482-ben personalisi sotariusok és kanonokok: SZILÁGYI 1930. 117. p. 134. j. 84 MonVesp III. 209., 248. p. 85 Mályusz Elemér regesztái a Budapesti Történeti Múzeumban. 1466. sz. (Erdődy It. [HHStA Erdődy 1171. sz., régi jelezte: Lad. 4. fasc. 7. nr. 31/a-e.]) Bozóki prépost lesz: MÓL DL 47282, 86 1485-ben:.....certi Canonici mei qui in Cancellaria steterunt...” K.NAUZ 1866-69. 608-609. p. 87 Vince (talán Kőhalmi?) decretorum doctor 1505-ben. VERESS 1941. 415. p. 88 Vö. Bónis 1953.7. p. 89 1470-ben pl. az esztergomi székeskáptalan névszerint felsorolt 28 tagja közül 5 decretorum doctor és 2 licentiatus (MÓL Ft. Észt. kpt. m. It. Lad. 45. fasc. 8. nr. 9. [MÓL DF 237553.]), míg 1487-ben a pécsi káptalan 11 vezető tagja (prépost, dignitasok és főesperesek) közül csupán 2 decretorum doctor és 2 artium magister található (BORSA 1944-1946. 48. p.)
