Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)

Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai káptalan késő középkori jegyzőkönyve

686

Társadalmi csoportok a középkori Budán

2. táblázat. Kanonokok szolgálati ideje a budai káptalanban Mátyás és a Jagellók korában

Szolgálati idő (év)

Mátyás kora

Jagellók kora

Összesen 1458-1526

szám

%

szám

%

szám

%

1

2

3

4

5

6

7

1-6

15

35,7

31

57,4

46

47,9

7-12

12

28,6

16

29,6

28

29,2

13-18

4

9,5

4

7,5

8

8,3

19-24

6

14,3

2

3,7

8

8,3

25-30

3

7,1

—

_

3

3,1

31-36

1

2,4

1

1,9

2

2,1

37-1

2,4

_

—

1

U

Összesen

42

100,0

54

100,0

96

100,0

A kimutatásból láthatjuk, hogy a kanonokoknak közel fele hat évnél kevesebb időt töltött a káptalanban. Ez az arány azonban, ha két korszakot különválasztjuk, még nagyobb. Mivel magyarázható ez? Pontos feleletet nem adhatunk, azonban néhány megoldási lehetőséget azért felvetünk. A kanonokok egy része a káptalani stallunrot lépcsőfoknak tekintette valamely gazdagabb egyházi javadalom betöltéséhez, vagy pedig rövidebb ideig élvezve javadalmát, visszatért a világi élethez. Ilyen esetre főleg a kimutathatóan állami tisztviselőknél találunk példákat. Nagylucsei Orbán lector tekintélyesebb javadalomra cserélte fel káptalani javadalmát, míg Hásságyi István — aki különben egy másik kanonok lemondása után nyerte el stallumát - újra világi lett.1’0

Úgy látszik, hogy a Jagelló-korban egyre több az olyan kanonok, aki csak rövid átmenetnek tekintette stallumát: míg a Mátyás-korban egy éven belül 11, addig a Jagelló-korban 18 személy mutatható ki a káptalanban, azaz 26,2%, illetve 33,3%. A Jagelló-korban tehát a kanonokoknak '/3-a csak egy évig élvezte javadalmát. A másik megjegyzésünk megtételére Bak János fent vázolt életpályája jogosít fel bennünket. Ez a mezővárosi polgár eredetű hivatalnok hosszú hivatali pálya végén, kb. 54 éves korában szerezte meg javadalmát, amit kb. tíz évig tudott csak élvezni. Hasonló lehetett a helyzet azokkal a tisztviselőkkel, akik úgy látszik már szolgálatukból való kiválásuk után jutottak be a káptalanba.

Mindez felveti annak szükségességét, hogy megállapítsuk, milyen lehetett az átlagos életkor a káptalanban. 1460-ból van egy forrásunk, amelyből hét kanonok, valamint három oltárigazgató életkorát ismerjük meg.90 91 A kanonokok között a legidősebb - Szentmártoni Bereck- 66, a legfiatalabb - Garai Péter — 26 éves. Az előbbi 1435-től, tehát 41 éves korától92 mutatható

90 Ld. fenn, 47. és 81. j.

91 MÓL DL 15467.

92 Bártfai Szabó 1938. 656. sz.