Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
470 Társadalmi csoportok a középkori Budán hogy már a 13. század közepi patriciátushoz kapcsoljuk őket, és ezért, noha ezt egyáltalán nem tartjuk több esetben lehetetlennek, inkább csak a 14. században foglalkozunk velük. A 14. század első felében viszonylag nagy számú tanácslista maradt ránk, és ez lehetőséget nyújt arra, hogy a budai vezető réteg összetételét, esetleges változását nyomon kísérhessük. A tanácsot Budán évente április 24-én választották, ezért ha valamely adat csak a következő év elejéről maradt fenn, mégis az előző év tanácsára kell vonatkoztatnunk.117 Ezt tekintetbe véve az 1317-ben kezdődő és az 1354/55-ös tanácsi évvel végződő 38 év alatt 12, azaz majdnem egy harmadnak tanácsát ismerjük (1317, 1318, 1322, 1329, 1332, 1337, 1341, 1342, 1345, 1346, 1347, 1354).118 A következő adat csak 1370-ből maradt fenn.119 A 12 ismert tanácsú évben összesen 54 személy töltötte be a tanácstagi helyeket. Nem számítva a két utolsó rektort, Hencfí Jánost és fiát, Miklóst, és csak a tizenkét év tanácsát figyelembe véve (ugyanis egyes esküdtekre, 1347 után bírákra, ezenfelül is vannak adatok, ezek a személyek is az 54 közé tartoznak) hét tanácslistán négy (Ulving, Redner Rudiin, Egri Jakab, Loránd), haton 5 (Megerdorfer Kundin, Tilmann, János fia Kundin, Perenhauser Sedulin, Győri Péter), ötön 4 (Ulmann fia Mihály, Mikó fia Péter, Botuk fia János, Rabensteiner Miklós) esküdt fordul elő. Tehát tizenhárom személy 78 éven keresztül. Ehhez hozzá kell még tennünk, hogy legalább öt egymást követő alkalommal, kihagyás nélkül (itt figyelembe vettük a magányos tanácstagi adatokat, vagy amelyek 1355 utániak is) tizennégy személyt tudunk kimutatni a tanácsban. A két lista azonos: csupán megbővült Kundin fia Mihállyal, aki közben bíró volt, de tanácsának tagjait nem ismerjük.120 Apja viszont 1341-től 1347-ig, azaz hét éven át, akkor is, amikor tanácslistánk nincs, kimutatható tanácstagként.121 Tanácstag volt 1329-ben is, az 1332-es évben azonban nem. Ha ehhez hozzávesszük, hogy nem ismerjük az 1317 előtti és az 1354 utáni tanácsokat, tehát a szinte általában tanácstagságot viselő személyek számát ennél magasabbra kell becsülnünk. Olyan esetben, amikor két egymást követő évből maradt fenn adat, két esetben 2, egy-egy esetben 3, illetve 17 esküdt cserélődött ki. Az utóbbi eset (1346) különleges lehetett valóban, mert az újak közül hat személyt addig nem tudtunk kimutatni a tanácsban. A hat új ember közül azonban öt a következő, 1347. évi tanácsban is szerepel. Nem biztos, hogy az 1346-os új tanács valamiféle belső várospolitikai változással lehetett kapcsolatban, bár ebben a bírói évben váltotta fel a rektort a választott bíró, az évet azonban még a rektor kezdte. Talán inkább a tanács elöregedése vagy valami járvány következménye lehetett, ugyanis a végleg eltűnt öt személy közül kettő (Perenhauser és Redner) már feltehetően nagyon öreg volt, kettő pedig épp először jutott be a tanácsba. Sajnos a családnevek kialakulása csak ebben az időben kezdődik Budán, és így igen sok esküdtnek vagy csak puszta keresztnevét, vagy pedig esetleg apjáéval együtt ismerjük. Ez utóbbi nem minden esetben engedi meg a személy azonosítását.122 Ilyenformán az eddig ismertetett 117 MOLLAY 1959. 70. p. 32. §. 118 1317/18: Veszp. kpt. o. It. Instr. regn. P. 237. [MOL DF 229964.] (Ez az oklevél napi kelet nélkül 1318-ból származik, mivel azonban más tanácslistát ad meg, mint egy 1318. december 5-i oklevél, csak az év április 24-e előtt keletkezhetett.) 1318/19: MÓL Ft. Szepesi kpt. o. It. Mise div. cott. Ser. 9. f. 13. nr. 25. [MOL DF 263191.]; 1322/23: (vagy 1321/22?, nincs napi kelet) Veszp. kpt. o. lt. Instr. regn. B. 30. [MÓL DF 229865.]; 1329/30: ld. fenn, 113. j.; 1332/33: MonStrig III. 222-223. p.; 1337/38: MÓL DL 3110.; 1341/42,1342/43,1345/46, 1346/47, 1347/48: ld. fenn, 113. j.; 1354/55: ld. fenn, 114. j. 119 MÓL DL 5865. 120 Ld. a függeléket, 121 Ld. fenn, 113. j. 122 Pl. ugyanazon oklevélben szerepel 1385-ben Miklós fia Ulving bíró és Miklós fia Bereck esküdt. Egészen biztos, hogy nem testvérek. Héderváry I. 98. p.
