Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A középkori budai mészároscéh
642 Társadalmi csoportok a középkori Budán az Újlaki Miklós által kiadott szabadságlevél nem a Budai Jogkönyv szövegét vette alapul, hanem mindkettő a fővárosi mészárosok céhlevelére megy vissza. A Budai Jogkönyv utal ugyan címében a céhre, szövegében pedig a céhmesterek feladatára, de nem említi azok választását. Az újlaki szövegbe ez viszont bekerült, a céhnek ott is, akár Budán, két mestere volt. Már szóltunk róla, hogy a ránk maradt céhlevél 1481. május 2-án kelt, ami az állítólag elégett eredetit volt hivatva pótolni.49 A budai tanács a budai német mészárosok céhe, vagyis testvérülete céhmestereinek, Czoff János és Ruprecht fia Miklós (Nicolaus Ruperti, családneve valójában Rupprecht volt) kérésére adta ki. 1482. március 22-én ugyanezek a céhmesterek privilegiális formában íratták át és erősíttették meg az előbbi oklevelet.50 Az előbbi oklevél a céhmestereket „circumspecti”-nak, az utóbbi „circumspecti ac honesti viri”-nak nevezte. A circumspectus jelzővel a városi oklevelek a vezetőréteg tagjait jelölték. Különben a mészároscéh-mesterek máskor is megkapták ezt a címet.51 1484. március 26-án ugyanez a két céhmester átíratta és függő kettős pecsétjével megerősíttette az 1482-es oklevelet Erdődi (azaz Bakócz) Tamás titeli prépost relatiojára Mátyás királlyal is.52 Ez a kissé szokatlan eljárás igazolja, hogy a céh milyen jelentőséget tulajdonított a céhlevélnek. A céhlevél kilenc artikulusra osztva ennél jóval több rendelkezést tartalmaz. Vannak köztük, amelyek feltehetően az Anjou-kori szabályzatukból származnak. Az első artikulus értelmében a mészárosoknak, akár más kézműveseknek, a városi bíró megválasztása után néhány nap múlva össze kell ülniük, és meg kell választaniuk az új céhmestereket, mégpedig a mesterek fiai közül. Nekik a városi tanács előtt esküt kell tenni az evangéliumra, hogy gondoskodnak a mesterség szabályos műveléséről, a hús és faggyú igazságos áráról. Vasárnaponként az így megválasztott és esküt tett céhmestereknek ellenőrizniük kell a mészárszékeket. A második cikkely szerint karácsony táján tiszteletüket kell tenni a bíró és az esküdtek előtt. A harmadik artikulus előírja a nappali vágatást — ami csak a vágóhídon történhet - és a beteg állatok levágásának tilalmát. A negyedik pont értelmében vasár- és ünnepnapon a nagymise vége előtt csak akkor szabad állatokat levágniuk, ha húshiány van. Kettőnél több mester nem társulhat húsvágásra. A mészárosok szerdán és szombaton a piac kijelölt utcájában árulhatnak délig, különben csak a mészárszékekben. Az ötödik szerint nagypénteken és nagyszombaton a pesti mészárosok délig árulhatnak húsvéti bárányt. Ha valahol egyszerre több mester talál marhákat, kockadobással döntsék el, hogy melyik veszi meg. A hatodik cikkely tartalmazza a már említett IV. Béla király oklevelére való hivatkozást.53 Itt van szó arról, hogy a Budán tartózkodó mestereknek jelen kell lenni a mészárszékben, nehogy famulusaik gondatlansága miatt húshiány lépjen fel. Engedélyezik a vadhús vágását is. Kivonatban ugyan, de talán túl részletesen tárgyaltuk az első hat artikulust.54 Nézetünk szerint ezek számláznák néhány módosítással az I. Lajos-kori céhlevélből. Az Újlaki Jog-49 Ld. fenn, 20—21. j. Ott idéztem a jelzetet is. A budai magyar szabó céh 1492. évi céhlevelében a városi tanács majdnem szó szerint azonos módon indokolja az elégett helyett az új kiállítását. Lényeges különbség az, hogy a szabók egy másolatot mutattak be, és nem a városkönyvben kutattattak állítólag utána. MZsO XII. 62-66. p. Valószínűleg az sem égett el. 50 BFL ME 4. sz. [MOL DF 286051; kiadása: Budai mészárosok 362-363. p] 51 Kubinyi 1966. 235-237. p. 52 BFL ME 5. sz. [MOL DF 286052; kiadása; Budai mészárosok 364-366. p ] 53 Ld. fenn, 20. j. 54 A céhlevél kiadását ld. Budai mészárosok 352-362. p. A magyar szabók céhlevele első cikkelye az evangéliumra teendő esküvel bezárólag - de a mesterek fiaiból választandó céhmesterek említése nélkül - lényegében azonos a német mészárosokével. MZsO XII. 63. p. Úgy látszik, hogy ez általános volt Budán.
