Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A középkori budai mészároscéh
A középkori budai mészároscéh 639 polgárjog elnyerésével és a tanács engedélye nélküli összejövetelek eltiltásával kapcsolatban említi Bélát. A hivatkozás elfogadását nehezíti, hogy az utóbbi Zsigmond 1403-as okleveléből való. Nem zárható azonban ki, hogy a polgárjog szabályozása IV. Bélára megy vissza.25 A 70. cikkely a posztókereskedőkkel és a kalmárokkal foglalkozik.26 A 85. cikkely a hamis mértékekről, a 86. pedig az idegenekkel való kereskedésről szól.27 A Jogkönyv hasonló rendelkezéseket idéz IV. László egy ránk nem maradt okleveléből is.28 Ezek valószínűleg a király 1276. június 17-i kiváltságleveléből származnak, amelynek csak egy részletét írta át János király 1538-ban.29 Magam korábban a két, csak részleteiben ránk maradt királyi oklevelet piaci rendtartásnak, „Marktordnungnak” értelmeztem.30 Ezt a nézetemet lényegében fenn is tartom, azzal a megjegyzéssel, hogy a két király oklevele a kézművesség és más városi problémák ügyében is intézkedett. A Jogkönyv úgy látszik a kereskedelem és kézművesség kérdései leírásában ezt a két oklevelet vette alapul.31 Mindezek alapján valószínűtlennek tartom, hogy a mészárosok már a 13. században céhet alkottak volna,32 azonban valami szervezeti formájuk lehetett, ami az uralkodók rájuk vonatkozó intézkedéseikből is kiderül. A céh hivatalosan feltehetően I. Lajos idején alakult meg, akár az erdélyi és a pozsonyi céhek. Erre maradt is nyom. Zsigmond és a budai tanács 1420-ban, illetve 1424-ben kiadott okleveleikben utaltak a német mészárszékhez tartozó mészárosok testvérülete (confraternitas) kérésére a Lajos király által adott halárusítási szabadságukra, tehát akkor már a céh létezett.33 A céhlevelet feltehetően a budai tanács bocsátotta ki, és bizonyára egyetlen mesterség űzésére azért van szükség, hogy mindenki megélhessen. Akik ezt megsértik, fizessenek három márkát.) Az 1494. évi oklevélben átírt cikkely keltéből kiszakadt a pontos év, így csak azt tudjuk, hogy IV. Béla adta ki augusztus kalendája előtt valamelyik napon, azazjúlius végén adta ki. így nem azonos az aranybullával, amely 1244, november 24-én kelt. Elenchus fontium históriáé urbanae. III/2. 61 p. Az 1494. évi oklevél szerint Bélának a „super statutis mechanicorum, concivium scilicet nostrorum emanatis comperimus lucide contineri, quod nullus mechanicus opus manuale seu officium alterius exercere debeat, séd unusquisque proprio officio sit contentus.” Átvette a szöveget az erdélyi szászok 1376. évi közös céhlevele is: „Item quod nullus mechanicus duas aut plures artes mechanicas exercere debeat, séd quilibet eorum plura artificia sciens ex his unum exercendum, quod voluerit eligat, aliaque artificia sub poena viginti marcaruin fini argenti modo infra scripto persolvendarum perpetue dimittat.” ZW II. 450. p. Újlak város 1525. évi jogkönyve Liber I. Cap. XIX. majdnem szó szerint idézi a budai IV Béla adatot: „Item, Quod nullus alterius opus manuale exerceat, quod ignorât, séd vnusquisque officio suo proprio sit contentus.” SCHMIDT 1938. 22. p. A Budai Jogkönyv, és azt követve az Újlaki is beszúrta a „das er nicht kann arbaitten”, illetve a „quod ignorât” szavakat, noha eredetileg nem arról volt szó, ahogy az 1376-os oklevélből is kiderül. Az Újlaki Jogkönyvre Id. alább. 25 MOLLAY 1959. 86. p. A polgárjogra: SZENDE 2006. 85—107. p. Vö. még Blazovich bevezetését: Blazovich-Schmidt 2001. I. 24. p. 26 MOLLAY 1959. 88. p. 27 Uo. 93-94. p. 28 Uo. 90., 93., 95. p. (76., 84., 90. cikkelyek.) 29 Elenchus fontium históriáé urbanae. III/2. 64-65. p. Egyéb idézetei a Jogkönyvböl: MOLLAY 1959. 68., 70. p. (24., 32. cikkely.) 30 KUBINY1 1972b 86-88, p.; KUBINYI 1998. 14. p. 31 A magyar kiadás bevezetéséből ez nem mutatható ki világosan. Blazovich-Schmidt 2001. I. 80-87. p 32 A régebbi irodalom nem csak nálunk, de külföldön is szerette korábbra tenni a céhek kezdetét. Frankfurt am Mainban 1108-ra teszik a mészároscéh megalapítását. Azóta bebizonyosodott, hogy akkor a település még város sem volt, amivé csak a 13. század közepén lett. A céh alakításához a város alapítása után is néhány évtizedre volt szükség. A mészárosok egy 1355-ös általános céhszabályzatban már szerepelnek. A városi „Metzgerordnung” 1377-ből származik, igaz, vannak a testületre korábbi adatok is. LER.NER 1959. 34-39., 44-55., 70-77. p. 33 Ld. alább 37-38. j.
