Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Az egészségügyi foglakozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a 15–16. század fordulóján
Az egészségügyi foglalkozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán... 625 A következő orvos - Kuntstock Gergely dr. - pályája szinte iskolapéldája a magyar főváros „polgári” orvosai életútjának. 1470. augusztus 20-án iratkozott be a bécsi orvoskarra a helyi születésű Weger Gergely, majd 1474. szeptember 13-án egyszerre tett orvostudományi baccalaureatust a „mesteri” (azaz a „szabad művészetek mestere”, mai fogalmak szerint bölcsészdoktor) címet viselő Gergely a szintén „mester” Tichtellel, a későbbi híres bécsi orvosprofesszorral és naplóíróval.29 Két év múlva, 1476. december 18-án ugyancsak Tichtellel együtt megszerezte a doktorátust, tehát hat évig tanulta az orvostudományt.30 Weger valódi nevét a bécsi egyetem orvosdoktorainak egyik jegyzékéből és egy 1494. évi orvoskari határozatból ismerjük. E szerint Kuntstock Gergelynek hívták, de mindenki Wegernek nevezte, és bár bécsi születésű és származású volt, Budán lakott.31 Kuntstock származását kutatva a bécsi okleveles anyagban találtunk egy Hans Kuntstock nevű bécsi polgárt, aki 1447-től 1472-ig városa hites „ Weger”-je, mérlegmestere volt. Nyilvánvaló, hogy Gergelyt apja negyedszáz éven át viselt állásáról nevezték el Wegernek.32 Gergely doktorátusa után nem sokkal költözhetett Budára. 1482-ben és 1491-ben említenek egy budai Mindszent utcai (ma Úri u.) házat, amelynek tulajdonosa egy Gergely nevű orvosdoktor. Mindkét alkalommal „egregius” címmel illetik, de másodszor azt is hozzáteszik, hogy a város polgára.33 1499-ben azután 4%-os kamatra 400 Ft kölcsönt vett fel házára az esztergomi Szent István-káptalantól. (Formailag, az egyházi kamatszedési tilalom megkerülésére, ez házadásvételi szerződés, ahol a hitelező a fizetendő kamat fejében bérbe veszi az „eladott” ingatlant.) Kuntstock Gergelyt „egregius” úrnak, a szabad művészetek és az orvostudomány doktorának, a város esküdtjének (azaz a tizenkét tagú tanács tagjának) nevezi az oklevél. Felesége Anna, fia Kristóf.34 Ezek az adatok két szempontból érdekesek: egyrészt az állandóan használt egregius cím miatt: az akkori Magyarországon ez vagy a középbirtokos nemeseknek, vagy a magasabb rangú királyi és főúri tisztviselőknek járt csupán,35 másrészt városi tanácstagsága miatt, mert ez meg azt mutatja, hogy a városi patriciátushoz számított. Kristóf nevű fiát szintén Bécsbe küldte tanulni. Arra nincs adat, hogy Kristóf apja hivatására készült volna. 1496. április 14-én iratkozott be a bécsi egyetem „artes” fakultására, majd három évvel később az egyetem ún. magyar nemzetébe is felvétette magát. Első alkalommal Chuntstock, másként Weger Kristófnak írták a nevét: a bécsiek tehát még emlékeztek nagyapjára, míg a „magyar nemzetnél” csak vezetéknévvel fordul elő. Mindkét esetben azonban nobilis, azaz nemes címmel illették.36 37 Kristóf neve még egy ízben előfordul forrásainkban. A Fugger-cég 1527. évi leltára a régi magyarországi adósok között tünteti fel elég tekintélyes adóssággal, 118 Ft, 34 d-al. ’7 29 SCHRAUF 1892. 215., 165. p ; Tichtelre Id. pl. LHOTSKY 1963.426-427. p.; Balogh 1966.1. 646. p. és azott idézett források és irodalom. 30 SCHRAUF 1892. 208-209. p. 31 „Gregorius Weger alias Kundtstockh, nacione et studio Wiennensis”, SCHRAUF 1893. 1. p.; 1494: „egregius doctor Magister Gregorius Kunnttstokch de Buda, natus quidem Viennensis, séd Bude residens, quem fenne omnis homo Weger cognominabat” uo. 25. p. Ld. még uo. 306. p. 32 QuGSt Wien 11/2. 497. p.; 11/3. 563. p. névmutatók, Kunslstock címszó. 33 MÓL DL 18669.; MÓL Ft. Észt. kpt. m. It. Lad. 64. fase. 1. nr. 20. [MOL DF 238165 ] 34 MÓL Ft. Észt. kpt. m. It. Lad. 53, fasc. 3. nr. 20. [MOL DF 238104.] 35 Vö. KUBINYI 1966. 235. p. Csak kevés polgárt hívtak így. 36 Matrikel 11/1.249, p.; SCHRAUF 1902. 60. p. 37 Strieder 1905. 107. p.
