Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
A budai német patriciátus társadalmi helyzete... 463 mint amelyet később a „circumspectus” és „providus” címzések megkülönböztetésével fejeztek ki. A kérdésre nem könnyű válaszolni. Mint ismeretes, Buda levéltára elpusztult, hiányzik a középkori királyi levéltár is, csak szétszórt, gyakran másodlagos értékű okleveles anyagból tudjuk úgy-ahogy rekonstruálni a főváros történetét.44 Pedig, ha ez az egész magyarországi városi fejlődésnek irányt mutató tendencia Budán kimutatható, akkor jogosultak vagyunk általánosabb érvényűnek tartani, és akkor a pozsonyi stb. példák nem tekinthetők elszigetelt jelenségnek. A forrásanyag hiányosságát kiküszöbölendő azt a módszert láttuk a legalkalmasabbnak, amelyet a középkori intézménytörténetünkkel foglalkozó kutatók - akiknek szintén nem áll rendelkezésükre az általuk vizsgált intézmény levéltára - alkalmaznak, azaz: az intézményekben működő egyes személyekre vonatkozó adatok egybevetéséből következtetnek az egész intézmény történetére.45 46 Mi is alkalmaztuk ezt a módszert intézménytörténeti munkákban.45 Külföldön sem ismeretlen ez a módszer, főleg társadalomtörténeti kérdések vizsgálatában alkalmazzák.47 Minél nagyobb számú adatot gyűjtünk össze az egyes személyekre, annál valószínűbb, hogy ezek az adatok alkalmasak a genealógiai összefüggések kimutatására, és ez pedig lehetővé teszi a házassági kapcsolatok körének meghatározását. Ennek a jelentőségét joggal emelte ki H. Mitgau, aki a patriciátus házassági kapcsolatainak körét mint „társadalmi beltenyészetű, zárt házassági kört” határozta meg.48 A középkorban az egyének igyekeztek saját társadalmi rétegükön belül házasodni, a házassági kapcsolat létrejötte tehát az esetek többségében lehetővé teszi az ismeretlen társadalmi helyzetű házastárs szociális hovatartozásának valószínűsítését.49 Az esetek nagy száma viszont valamely város vezető rétegének a környező világban elfoglalt társadalmi helyzetére vethet fényt. Néhány évvel ezelőtt kísérletet tettünk arra, hogy megvizsgáljuk Buda és Pest polgárságának családi összeköttetéseit a 15-16. század fordulóján. Ez a vizsgálat lehetővé tette annak megállapítását, hogy a magyar és a német polgárság egyrészt, a városi vezető réteg és a középpolgárság másrészt élesen elvált egymástól, hiszen alig jött létre köztük házassági kapcsolat. A budai német vezető réteg saját magával és más városok, beleértve az egész délnémet nyelvterületet, hasonló társadalmi helyzetű és anyanyelvű családjai v 1, míg a magyar patriciátus ugyancsak saját körén belül, de ezenkívül a magyar középnemességgel is házasodott.50 Ez utóbbi a patriciátus társadalmi súlyát mutatja ugyan, a németek családi kapcsolatai viszont a patriciátus másik felének a magyar feudális uralkodó osztállyal való esetleges szembenállására is következtetni engedhetnek a délnémet kereskedelmi tőkétől való függésen kívül. Már fentebb is utaltunk arra, hogy a korábbi helyzet más volt. Egy 1970-ben megjelent rövid cikkünkben a 14. század első fele budai patriciátusának családi összeköttetéseit vizsgál-44 KUBINYI-NaGY-VÖRÖS 1967. 171. p. 45 Vö. BÓNIS 1971. 14-15. p. 46 Pl. KUBINYI 1957. 25M9. p.; vagy K.UBINYI 1966. 227-291. p. 47 Ld. pl. WOJTECKI 1971 48 Mitgau 1968. 1-25. p.; vö. uo. 2: „das Heiraten innerhalb gleichgestellter sozialer Schichten wollen wir »soziale Inzucht« nennen.” 49 Maschke hozzászólása Mitgau előadásához: „Lohnend und auch keineswegs ausreichend untersucht sind die Ehekreise. Das Connubium mit Patriziern bzw. Patriziertöchtern würde die Abgrenzung der zum Meliorat oder Patriziat Gehörigen bzw. der eben in dieses Eintretenden sehr viel genauer hervortreten lassen.” Uo. 24. p. 50 KUBINYI 1966. 272-284. p.
