Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)

Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig

464 Társadalmi csoportok a középkori Budán tűk meg.51 Az akkori német patriciátus nem zárkózott el a magyar közép-, sőt főnemességgel való házasságtól, és eltérően másfél száz évvel későbbi jogutódaitól, maga is szerzett feudális birtokot. Érdemes lenne annak vizsgálata, hogy mikor és miért változott meg ez a helyzet. Ta­nulmányunkban ezért igyekeztünk összefoglalni a budai patriciátus családi kapcsolatait, fonto­sabb családjainak történetét és leszármazását a kezdetektől 1470-ig, azaz addig az évig, amelynél korábbi tanulmányunkat elkezdtük. Mint ott kifejtettük, a Jagelló-kori vezető csalá­dok közül nem ismerünk olyant, amely már Mátyás kora előtt is közéjük tartozott volna,52 és így a korábbi családok, amelyeket most vizsgálunk, fiági leszármazottai abban a tanulmá­nyunkban nem szerepelhettek. Végül függelékben néhány kiegészítést adunk az említett tanul­mányhoz. A budai patriciátus a kezdetektől Mátyás koráig Városalapítók A 13. századi budai patriciátus családi kapcsolatait szinte lehetetlen meghatároznunk. Család­név még nincs, és ha egyes ritkábban használt személynevek adnak is lehetőséget bizonyos kö­vetkeztetések levonására, ezek még sem elegendők arra, hogy nagyon kis kivételtől eltekintve leszármazottaikkal foglalkozhassunk, azokat felismerhessük. Elöljáróban meg kell jegyez­nünk, hogy a vezető réteget kizárólag a városi tanácstagság alapján tudjuk meghatározni, vi­szont a 13. századból mindössze egy tanácslista maradt fenn, 1292-ből.53 Budát a 13. század közepi alapítása után 1264-ig egy bíróból (villicus) és tizenkét esküdtből álló, választott tanács kormányozta, azonban ekkor a választott bíró helyét egy a királytól kinevezett rektor foglalta el. Csak 1346/47-ben állt helyre a polgárság bíróválasztási joga.54 A rektorok - a magyar Kökényes-Rénold nembeli Mikud későbbi bán kivételével55 - németek és általában Buda pol­gárai voltak. Budai polgárok nevét először egy keltezetlen, de az 1250-es évekre tehető oklevélből is­merhetjük meg: itt előfordul a Pest castrumbeli Pál comes veje, a kis István, valamint Péter, to­vábbá az Új Buda-beli Benedek, a Szent Jakab-templom (Óbuda mellett) plébánosának testvére és Lodomér.56 A következő, ugyancsak keltezetlen oklevél 1258 és 1264 közöttről említi Pé­tert, a budai villicust,57 aki 1264. szeptember 11-én ebben a minőségében három polgártársával, Carullal, Rapolthtal és Greyffel képviseli a várost.58 59 Ez év őszén függeszti fel IV. Béla a budai­ak bíróválasztási jogát, és nevezi Heinrich Preussel ismert bécsi lovagot, előtte barsi ispánt, a budai vár rektorává. Utóda Walter comes lett.54 1267-68 táján Péter volt villicus a fent említett 51 KUBINYI 1970a. 446-454. p. 52 KUBINYI 1966. 275. p. 53 BTOEI. 283. p. 54 KUBINYI 1969a. 9., 18. p.; KUBINYI 1970a. 446. p. 55 ECKHART 1917. 77. p. 56 BTOE I. 72. p. Ennek és a következő okleveleknek keltezésére ld. KUBINYI 1961a. 139. p. 216-219. j. 57 BTOEI. 71. p. 58 Uo. 73. p. 59 KUBINYI 1961a. 127. p.

Next

/
Thumbnails
Contents