Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
566 Társadalmi csoportok a középkori Budán rokonai,188 Sebestyén deák budai polgárnak (az óbudai apácáknak a jobbágyok által megölt ceglédi tiszttartója) a nővére Katalin, Mihály nyereggyártó budai polgár felesége, míg fítestvére Rosos Simon körmendi, azaz mezővárosi polgár.189 Eisen Zsigmond veje Öllpekh Vid soproni szabó.190 Pesten a Bányász család talán nagyváradi eredetű, hiszen tekintélyes ingatlanaik voltak ott.191 Jellemző azonban - és ez Buda gazdasági jelentőségét mutatja az országon belül - hogy más városok patríciusainak rokonai nem jutnak be minden további nélkül a főváros vezető rétegébe. A pozsonyi Aigner patríciuscsalád rokona Gayr, az ottani városi tanácsos és gazdag pék Czeller Tamás veje és örököse Ruebner János budai pék,192 vagy Pongrác budai mészáros, akinek húgát Eisenreich Péter pozsonyi esküdt vette el193 nem jutottak be a budai tanácsba, noha mindhárman az „előkelőbb” céhekhez tartoztak. Végül még egy réteget kell említenünk a rokoni kapcsolatoknál. Szám szerint ez lehet a legtekintélyesebb, de mivel zömük vagyontalan lehetett, rájuk maradt fenn a legkevesebb adat. A környékbeli parasztcsaládokkal való összeházasodásra gondolunk. Nagy számuk magától érthető lehetne, de konkrétan is ezt támasztják alá a gercsei nemességre vonatkozó oklevelek. A külvárosi polgárság és a gercsei nemesek közti házasságkötések nemcsak azért jelentősek, mert rajtuk tudtuk a rendi kiváltságok leányági örökösödését kimutatni, hanem azért is, mert ez a falu szomszédos volt a fővárossal. Lakói éppoly parasztok voltak, mint mondjuk a cinkotai jobbágyok, de nem éltek feudális alávetettségben. Csak azért maradt fenn róluk több adat, mert nemesek lévén olykor még három-négy holdas parcellájuk elidegenítésekor is a káptalanhoz szaladtak, okleveleket állíttattak ki. A szomszéd helységek között bizonyára vezetett a budaiakkal kötött házasságok terén Buda jogilag hozzá nem tartozó külvárosa, Felhévíz, bár itt a nemessé lett Nagy Imrén kívül csak a Folyár család házasságát hozhatjuk fel például.194 Ide tartoznak, ha patríciusi síkon is az Óbudai Kálmánok, Porkolábok pesti kapcsolatai is. Meg kell még jegyeznünk, hogy a főváros környékén viszonylag sok gazdagabb jobbágy élt, ugyanis itt a parasztságon belül éles differenciálódás figyelhető meg.195 196 Ezek a gazdagabb parasztok szívesen adták leányaikat jobb módú városi polgárokhoz. Elég csak Fithos Ferenc példáját említenünk, vagy Széki Pál csömöri lakost, akinek leányai Márton kalmár és Csiszár Imre pesti polgárokhoz mentek feleségül.'96 Tanulmányunkban a viszonylag gyéren fennmaradt Jagelló-kori budai és pesti genealógiai vonatkozású forrásanyagot kívántuk részletezni. Eredményeink alapján több gazdaság- és társadalomtörténeti megfigyelést tehettünk. A német távolsági kereskedő patriciátus rokoni kapcsolatai és üzleti tevékenysége egybeesik: olyan városok polgáraival házasodnak, amelyek188 HÁZI 1921—43.1/7. 84., 92-93. p. 1500: háza Buda központjában, a patikárusok során állott. Észt. kpt. m. lt. Lad. 71. fase. 1. nr. 14. [MOL DF 238300.] 189 1510: Prot. Búd., eleje; MÓL DL 22090. Ld. rá 1503: MÓL DL 22546.; 1506: MÓL DL 26119.; 1509: MÓL DL 21967.; 1510: MÓL DL 26131 190 HÁZI 1921—43. II/2. 169-172. p.; Öllpekhre: uo. 26. p. 191 1511: Prot. Búd. 50., 57. p. Bányász Máté özvegyének Tolna megyében volt szőlője. Uo. 513-514. p. 192 1506: MÓL DL 46768.; 1507: Pozsony v. lt. oki. 5243. sz. [MOL DF 243287.] Czellerre mint pozsonyi tanácsosra: Ortvay 1894-1903.1. 424^125. p. 193 Pozsony v. It. Prot. Test. 311. p.; Ortvay 1894-1903.1. 421. p. Ld. még Mészáros-céhkönyv. 194 Kovachich 1799. 394-398. p. 195 Kubinyi 1964. 17-18. p. 196 1 482: MÓL DL 18701.
