Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 557 Leissek,145 végül a nürnbergi Hallerek beköltözése. Ugyancsak a hetvenes években olvasunk először Harber Mátyásról is. A nyolcvanas években érkeztek a nürnbergi Mulnerek, míg a többi család még később. Ezek az adatok, valamint a családtörténeti részben idézettek arra utalnak, hogy a patriciátus zöme nem autochton, hanem bevándorolt. Az idegen kereskedő, Budára költözve, elsősorban házassága révén szerzett magának társadalmi súlyt és befolyást, mint Haller, amikor beházasodott a Siebenlinder-Münzer-atyafiságba. Főleg olyan városokból érkeztek ide később itt letelepedő kereskedők, amelyekkel Buda kereskedelmi kapcsolatban állt: Nümbergből, Bécsből, vagy hazai városokat tekintve Pozsonyból, Bánfáról, Besztercéről stb.. Különösen fontos Pozsony szerepe. A határszéli város legjelentősebb kereskedő-patrícius családjai vagy egyes tagjaik közül többen már Mátyás idején Budán telepedtek meg, mint például Königsfelder, de a Jagelló-kor elején ez az irányzat csak fokozódott. A Gailsam és a Kochaim146 család például lassan teljesen átteszi üzleti súlypontját a fővárosba, és így nem véletlen, hogy a húszas években Buda leggazdagabb családjai, legtekintélyesebb kereskedői közé számítanak. A Gailsa-Kégler-szölöhegyen 531 köböl, 1510-ben ugyanott és Magasai Íján 431 köböl bora termett. Mindkét helyen Farkas vezetéknévvel fordul elő. amelyet talán házassága útján szerzett meg. Budán, a 15. század közepén több Farkas nevű család élt, köztük a németpárti főbíró. Farkas Lászlóé (MÁLYUSZ 1963. 155. p.). 145 A pozsonyi patrícius List Mihály unokatestvére volt Leiss András budai posztónyíró: órája bízta a pozsonyi a fiát, hogy tanítsa meg erre a mesterségre ( 1500: Pozsony v. lt. Prot. Test. 271. p. A List családra: ORTVAY 1894-1903. 1.416-417 p ). Leisst 1489-ben „de Owar” néven budai polgárnak nevezik, ekkor adta el győri házát (MÓL DL 19533.). Leiss Budán 1482 előtt feleségül vette Facsar Miklós kereskedő Katalin nevű özvegyét, és részt vett Facsar halálozás miatt feloszlott kereskedő társasága felszámolásában (MÓL DL 93580.). A Pozsonnyal fenntartott kereskedelmi és családi kapcsolatai hozzájárulhattak ahhoz, hogy 1498-ban Leisst küldte a budai tanács a határszéli városba az árumegállítójog miatt tárgyalni (Pozsony v. lt. oki. 4989. sz. [MOL DF 243053.]). Talán az ő - előző házasságából?-született fia volt a bécsi egyetemre járó Budai Lais János (1489: Matrikel II. 211. p.). András szőlőjét említik még 1505-ben (Rózsantál). Több Facsar: János, Lénártés Máté fordul elő a forrásokban. Valószínűleg magyarok lehettek, a Szombathelyen laktak (MOL DL 19161., 19072—73., 73618., Budai bortizedjegyzék 1505.: Csíkostó). 146 Kochaim János pozsonyi patrícius a 15. század közepén egy időben Farkas László budai bíró szolgálatában állott, de volt királynéi követ a császárnál, és egy időben budai harmincados is (MÁLYUSZ 1963. 174-178. p ). Életpályáját ismerve feltételezhetjük, hogy az ő fia lehetett az a nemes (!) pozsonyi K. Joachim, aki 1479-ben járt a bécsi egyetemre (SCHRAUF1902. 58. p.). Joachim Budára költözött, és mint itteni polgár (nem mondva nemesnek!) kap igazolást városától 1516-ban, hogy Bécsben tanuló fia 18 éves (QuGSt Wien II/4. 6116. sz.). Ez a fiú azonban, Kristóf, aki 1513-ban iratkozott a bécsi egyetemre, és 1521-ben lesz magister, Bécsben - akárcsak apja - mindig nemesként fordul elő (Matrikel II. 404. p„ Schrauf 1902. 53., 62-63., 67. 170. p.). Joachim, akit és családját különbözőképpen, de később leggyakrabban Kokon néven neveznek, először 1498-ban tűnik fel mint budai polgár. Társával, a szintén budai Veres Farkassal 885 Ft 40 d-ért ad el késeket a várad-vadkerti vásáron. (Nagyszebeni áll. It. Urk. 111. 255. sz. [MOL DF 245561] Ugyanezen évben a nagyszebeni tanács előtt pereskedik a szintén budai Arnolt János esküdttel (uo. III. 128. [MÓL DF 245435 ], Gündisch G. regesztái a Vármúzeumban). 1519/20-bana Krisztus teste céh elöljárója, 1520-ban városi tanácstag is (Nürnberg v. lt. Urkunden 3875. sz., Mályusz reg ). A húszas években szereplő három Kokon bizonyára a fia volt. Wolfgangnak 1521-ben 750 Ft-tal tartozik egy nemes (Prot. Búd. 586. p.). Tamás 1524-ben Szapolyai vajda hitelezője 300 Ft-tal, 1525-ben a királyé 3150 Ft-tal (MÓL DL 47556.; KUBINYI 1959a. 108. és 116. p. 134. j.) Péternek ugyanakkor 187 Ft-tal tartozik a kincstár, deő ezenfelül 3000 Ft értékű árut is szállított az udvarnak. Ők is elmentek 1529 után Budáról. Péter 1533-ban Pozsonyban él, de úgy hírlik, ki akar vándorolni, mégis ott van a következő évben is (MÓL Ft. Zay lt. A. 89. p. [Ma: MÓL Mikrofilmtár, valószínűleg X 974. Zay család ugróéi levéltára. C 23-24., C 1202., C 1384., Z 1-345. sorozatszámú tekercsek. Eredeti iratok. Slovenskÿ Národny Archív. Archívy rodu Zay. Rodovy archív Zayovcov z Uhrovca); Pozsony v. lt. Oki. 5793. sz ).
